Két magyar adót is elkaszált az EB

MTI nyomán

Sem a kisebb vállalkozásat kevésbé adóztató élelmiszerlánc-felügyeleti díj, sem pedig a haveroknak kedvező dohánytermék-értékesítést terhelő adó nem ment át az Európai Bizottságon.

Szabályellenes a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó, az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat – írta közleményében az EB hétfőn.

A tájékoztatás szerint a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a progresszív díjszerkezet “szelektív előnyöket” biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben.
    
A bizottság közölte: az uniós jog értelmében a tagállamok maguk dönthetnek adózási rendszereikről, ezért a bizottság “nem vonja kétségbe” Magyarország azon jogát, hogy az adószintjeit maga döntse el. Ugyanakkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy adórendszereik összhangban álljanak az uniós joggal. Ez vonatkozik az állami támogatási szabályokra is azáltal, hogy “nem nyújtanak szelektív előnyöket egyes vállalkozásoknak például a hazai termékek és a többi tagállamból származó” termékek közötti megkülönböztetéssel (az Európai Unióban így biztosítják a tőkeerősebb nyugati vállalkozások és a nagyobb állami támogatást kapó nyugati gazdák versenyelőnyét – a szerk.), és nem részesíthet indokolatlan előnyben egy adott vállalkozástípust, például az alacsony árbevételű vállalkozásokat.
    
A magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tevékenységének fedezésére szolgál, 2014-ig valamennyi élelmiszerlánc-szereplő az éves árbevétel 0,1 százalékának megfelelő átalánydíjat fizetett. 2015-ben progresszív díjszerkezetet vezettek be az úgynevezett napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek esetében, amelynek mértéke 0-0,1 százalék volt az alacsony, legfeljebb 50 milliárd forint árbevételű üzletek, és 6 százalék a magas, 300 milliárd forintot meghaladó árbevételű üzletek esetében. A bizottság szerint azonban egyebek mellett Magyarország nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy a 6 százalékos díjmérték alá tartozó nagyobb üzletek felügyeletével járó költségek 60-szor magasabbak lennének, mint a 0,1 százalékos díjmérték alá tartozó kisebb üzletek felügyelete. Magyarország ezért nem bizonyította meggyőzően, hogy a felügyeleti díj logikája indokolná a progresszív díjszerkezetet.
    
2015 novemberében az országgyűlés eltörölte a progresszív díjszerkezetet, és újra bevezette a valamennyi élelmiszerlánc-szereplőre egységesen alkalmazandó 0,1 százalékos átalánydíjat. E rendelkezések 2015. december 27-én léptek hatályba, és a bevezetésük eloszlatta a bizottság állami támogatással kapcsolatos aggályait.

Az is igaz, hogy a franchise rendszerben működő Coop és CBA így jóval kedvezőbb adókategóriába esett. Az, hogy a kormány végül visszavonulót fújt, jól jelezte, hogy ők maguk sem bíztak abban, hogy ezt a szabályozást átengedné Brüsszel.

Túltolt trafikmutyi

Sokkal átlátszóbb volt azonban a dohánytermékeket sújtó adó mértékének meghatározása.

A bizottság a 2015. február 1-jén életbe lépett, a dohánytermékeket terhelő adóról közölte: az egészségügyi hozzájárulásnak nevezett adó a dohánytermékek előállításából és kereskedelméből származó éves árbevételre vonatkozik az adóraktárak engedélyezési, valamint a dohánytermékek importőrei vagy bejegyzett kereskedői esetében.

Az adómérték progresszív: az alacsony, a legfeljebb 30 milliárd forint árbevétellel rendelkező vállalkozások mindössze az árbevétel 0,2 százalékának, míg a magasabb, 60 milliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező vállalkozások az árbevétel 4,5 százalékának megfelelő összegű adót kötelesek fizetni.
    
A bizottság azonban egyebek mellett megállapította, Magyarország nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a dohánytermékek egészségügyre gyakorolt hatása arányosan növekszik az e termékeket értékesítő vállalkozások árbevételével, vagy hogy a valamelyik gyártó által értékesített első doboz cigaretta egészségre gyakorolt hatása nagyobb, mint az ugyanazon gyártó által értékesített utolsó doboz cigarettáé. A bizottság szerint ezért a progresszív díjmérték nem indokolt, és az adórendszer általános szerkezete nem összeegyeztethető a belső piaccal.

Finoman szólva sem. A “progresszív” adóval ugyanis épp az a Continental járt nagyon jól, amelynek vezetője Lázár János ismerőse, dohányügyi tanácsadójaként számon tartott Sánta János. A Continental-csoport munkatársai és hozzátartozói korábban rendkívül sikeresen szerepeltek a tavalyi trafikpályázatokon. Kimutathatóan legalább ötszáz dohányboltot nyertek el a csoporthoz köthető személyek. A csoportnak – a trafiktörvény megfogalmazásában is részt vevő tulajdonosi köre – köztudottan jó kapcsolatot ápol Lázár Jánossal, a Miniszterelnökség első emberével, Hódmezővásárhely korábbi polgármesterével. A

A legszebb azonban még is az, hogy a trafiktörvény Brüsszelnek kiküldött változatáról kiderült: épp Sánta János gépén íródott.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »