Két bizalmi szavazás a francia kormánnyal szemben

Két bizalmatlansági indítványt tárgyal kedden a francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés. Az egyiket a jobbközép, a másikat a baloldali ellenzék nyújtotta be a kormánnyal szemben Alexandre Benalla, a francia elnök volt biztonsági főnökének ügye miatt, aki rendőrségi rohamsisakban a földre tepert egy nőt és bántalmazott egy férfit egy májusi diáktüntetésen.

Elemzők szerint nem sok esély van arra, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványokat, mivel Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) jelentős többséggel rendelkezik az 577 fős nemzetgyűlésben.

Az egyik indítványt az alsóházban 100 képviselővel bíró, így legfőbb ellenzéki erőnek számító Köztársaságiak jobbközép párt terjesztette be, a másikat a szocialisták, az alternatív baloldal és a kommunisták együtt. Ez utóbbiak összesen 63 székkel rendelkeznek a nemzetgyűlésben.

Olivier Faure szocialista főtitkár Twitter-bejegyzésében azonban jelezte, hogy a baloldali pártok nem fogják támogatni a Köztársaságiak által benyújtott indítványt, mert nem akarják azt a látszatot kelteni, hogy a bizalmi szavazás célja valójában a kormány leváltása.

Faure elismerte, hogy a bizalmatlansági indítványok mindenekelőtt jelképesek. „Nem fogjuk megszerezni a (szükséges) szavazatokat, nem lesz felfüggesztés, ez egy figyelmeztetés, amelyet egyesek és mások akarnak adni” — mondta. Míg a kormány szerint a Benalla-ügy „egyéni kisiklás”, és nem állami ügy, addig az ellenzék ragaszkodik ahhoz, hogy állami ügyről van szó, és azzal vádolja a kormányt, hogy el akarja kendőzni az esetet.

Az indítvány megvitatása és a bizalmi szavazás kötelezi a kormányt arra, hogy további magyarázatokkal szolgáljon az üggyel kapcsolatban, amely nagy visszhangot keltett a sajtóban. Benallát a Le Monde című francia napilap azonosította az általa július 18-én közzétett felvételen, amelynek tanúsága szerint a férfi rendőrségi rohamsisakban a földre kényszerített egy nőt, és bántalmazott egy férfit egy május eleji diáktüntetésen.

Az Élysée-palota állítása szerint Benalla megfigyelőként vett részt a tüntetésen. Ezzel szemben Alain Gibelin, a párizsi rendőrség közrendvédelmi osztályának vezetője az üggyel kapcsolatos parlamenti meghallgatáson azt mondta: Benalla nem kapott engedélyt erre. Benallát a felvétel nyilvánosságra hozatala után nem sokkal elbocsátották tisztségéből.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »