Készek a harcra a játékgépesek

Készek a harcra a játékgépesek

Információink szerint a következő hónapban több tucat nyerőgépes károsult vonul tárgyalóterembe a magyar állam ellen indított perekben, amelyeket furcsa módon az igazságügyi miniszter érdekeltségébe tartozó ügyvédi iroda képvisel. Az év végéig száznál is többen adhatják be keresetüket.

Riválist kap az év hátralévő részében a kaszinópiacot egymás közt felosztó Andy Vajna és Szima Gábor: a Fővárosi Törvényszéken legalább olyan népszerű lesz a szerencsejáték, mint a filmügyi kormánybiztoshoz köthető Las Vegas Casinóban vagy a debreceni nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Aranybónusz 2000 termeiben. Lapunk ugyanis úgy tudja, a több hónapos előkészület után novembertől több tucat egykori játékgép-üzemeltető kezdi meg a bírósági tárgyalások sorát a magyar állam elleni perekben. Vagyis négy évvel a szerencsejáték-piac drasztikus átalakítása után sem csitulnak a kedélyek, a jelek szerint a küzdelem java még hátravan: 2012 októberében három nap alatt lehetetlenítette el a kormány a pénznyerő iparágat, amelyben addig 18 ezer helyszínen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték-szervezéssel. A Magyar Szerencsejáték-szövetség úgy becsüli: ha csak helyszínenként két munkavállalóval számolunk, a szektorban 36 ezer ember megélhetése szűnt meg. A kormány döntésének károsultjai először is összeszedték az anyagaikat a beadványokhoz, bizonyítékokat gyűjtöttek, ügyvédekkel, szakértőkkel egyeztettek. Jelentős részük versenyt futott az idővel, hiszen a kártérítési ügyekre vonatkozó elévülési határidő miatt legkésőbb októberig be kellett nyújtani a kereseteket. A legtöbben arra számítanak, hogy a magyar állam elleni perek évekig elhúzódnak. Egy részük úgy látja, a bírói testületek várhatóan csak részben értékelik megalapozottnak a kártérítési igényeket, a főbb tételekben valószínűleg nem adnak igazat a károsultaknak. Az érintettek azonban elszántak. Aki idővel, energiával és legfőképpen pénzzel bírja a hajszát, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is hajlandó elmenni. Becslések szerint százan is lehetnek, akik kitartanak egészen Strasbourgig. A nyerőgépesek egyébként a betiltások előtt 2011. november 1-jén indultak meg a lejtőn, amikor 100-ról 500 ezer forintra nőtt a nem kaszinóban álló félkarú rablók után fizetendő közteher, elektronikus kaszinóban pedig 120-ról 700 ezerre emelkedett.

Sokan csak a nemzetközi jogorvoslathoz vezető út részeként tekintenek a hazai igazságszolgáltatásra. Eleve nem értik, hogyan képviselheti a magyar államot a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, amelynek egyik tulajdonosa Trócsányi László, a harmadik Orbán-kormány igazságügy-minisztere. Hiába kérdezett rá lapunk a nyilvánvaló összeférhetetlenségre, a kormány szerint a két szerep nem zárja ki egymást, így Trócsányi maradhat az igazságügyi tárca élén. Eközben az ügyvédi iroda sem jár rosszul, a játékgépesperekben 2013 szeptemberétől határozatlan időre 241 millió forintos megbízási díjat kap az államtól.

A szerencsejáték-törvény drasztikus átalakításával saját magát is meglopja az állam, hiszen a nyerőgépek betiltása óta több mint százmilliárd forinttól esett el a központi költségvetés. Tavaly ugyanis az idehaza üzemelő nyolc kaszinó (idén már csak hét, ebből öt Andy Vajna, kettő pedig Szima Gábor érdekeltségében) együttesen 3,1 milliárd forintnyi játékadót fizetett, a játékgépek idején ez az összeg rendszerint 35 milliárd körül alakult évente, egyéb jogcímeken pedig az iparág további 35 milliárddal hizlalta az államkasszát. Azóta pedig teljesen átláthatatlan a filmügyi kormánybiztos és a debreceni nagyvállalkozó által irányított piac: a kaszinók nincsenek bekötve az adóhatóság ellenőrző rendszerébe, működésükre a NAV szerencsejáték-felügyelete sem lát rá.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 05.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »