Kész a terrorellenes javaslat

Kész a terrorellenes javaslat

Háborút hirdetne a kormány azokkal szemben, akik titkos kommunikációra lehetőséget adó szolgáltatásokat vesznek igénybe – legalábbis ez derül ki abból a javaslatcsomagból, amely a Belügyminisztérium (BM) tervezett terrorellenes intézkedéseit tartalmazza.

A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint a büntető törvénykönyvbe emelnék, hogy vétség miatt akár kétéves szabadságvesztéssel is büntethető, aki „az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatást vesz igénybe”, amely a felhasználók között „titkosított kommunikációt biztosít”. Emellett a szolgáltatókra is igen szigorú szabályok vonatkoznának. A BM kötelezővé tenné számukra a titkos üzenetek tartalmához való hozzáférés biztosítását például a titkosszolgálatoknak. A szolgáltatónak – ha megkeresik – el kellene árulnia még az ügyfél azonosító adatait és a regisztrációhoz használt IP-címét is. Amennyiben nem teszi meg, vétséget követ el, és szintén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Már Pintér Sándor belügyminiszter is beszélt arról, hogy egyes szolgáltatók csatornáin folyó kommunikációhoz a titkosszolgálatok nem tudnak hozzáférni. Ehhez képest éppen egy erre szakosodott cég vehetett át innovációs díjat tegnap a Parlamentben, mégpedig a Kövér László házelnök jelenlétében lezajlott díjátadón. A CryptTalk elnevezésű hívástitkosító szolgáltatás fejlesztéséért a Magyar Innovációs Szövetség Startup Innovációs Díjában részesült az Arenim Technologies.

Kun Szabolcs, a cég vezetője még 2013-ban azt mondta lapunknak, hogy a CryptTalkot maga a gyártó sem képes visszafejteni. Megbízhatóságát fokozza, hogy a beszélgetések nem folynak át központi szerveren, a hívás a kommunikáló felek között közvetlenül történik.

A Belügyminisztérium javaslatában szerepel még a Pintér Sándor által már beharangozott új polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) létrehozása, mégpedig a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jogutódjaként. A TIBEK célja, hogy a „legfőbb információfúziós és információmegosztó központként működhessen”, vagyis hozzáférhessen, elemezhesse és értékelhesse az együttműködő szervek adatait. – A TIBEK nem lesz kiszolgáltatva a tevékenységéhez szükséges adatot birtokló adatkezelők együttműködési hajlandósága esetleges hiányának, hiszen az adatállományokhoz minden külső közreműködés nélkül hozzá fog férni – olvasható a tárca indoklásában. A BM tervei szerint a központ nem jogosult titkos információgyűjtésre, de kezelhet abból származó adatokat is. Speciális terület a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat adatbázisa, ahhoz ugyanis akkor tud hozzáférni, ha a két szervezet felügyeletét ellátó miniszter erről külön megállapodik.

Többletjogok

A kormány javaslata komoly többletjogokat adna a katasztrófa elleni védekezésért felelős miniszternek, vagyis Pintér Sándornak is. Érdekesség, hogy a szöveg szerint a terrorfenyegetettség fokozatától függetlenül lenne lehetősége arra, hogy „indokolt esetben” még be is tiltson tömegrendezvényeket. Korlátozhatná a veszélyes áruk szállítását, ha hármas vagy annál magasabb terrorkészültségi fokozat van érvényben, és korlátozhatná a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tevékenységét is, azt már kettes vagy annál magasabb fokozatnál.

A BM javaslata megengedné a rendőrségnek azt is, hogy például „az állam működése szempontjából kiemelkedően fontos”, a kormány által kijelölt helyeken speciális „képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen”. Ezt azzal indokolják, hogy az ilyen felvételek a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények felderítéséhez is hozzájárulhatnak.

„Érthetetlen túlterjeszkedési” kísérletek

A Belügyminisztérium javaslatcsomagjáról ma reggel tartanak ötpárti egyeztetést. Az ellenzéki pártok már jelezték, hogy elmennek a tárgyalásra, ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték. A jobbikos Mirkóczki Ádám a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, hogy a BM javaslatcsomagjának számos eleme támogatható, ám jól láthatóan vannak benne „meglehetősen szakmaiatlan és hatalmi túlkapásokra is lehetőséget adó részek”. Amennyiben ezeken tudnak változtatni, akkor szerinte létrejöhet konszenzus. Az MSZP-s Molnár Zsolt is úgy nyilatkozott, hogy tárgyalási alapnak tekinthető a kiküldött anyag, de lesznek kritikai, értelmező javaslataik. Schiffer András, az LMP társelnöke azt mondta lapunknak, hogy a tervezetben vannak támogatható irányok, de van „néhány érthetetlen túlterjeszkedési kísérlet is”.

Lázár János a tegnapi kormányinfón a javaslatcsomag kapcsán azt állította, hogy csak olyan eszközöket kérnek, amelyek más országokban is a végrehajtó hatalom, vagyis a kormány rendelkezésére állnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyben reményét fejezte ki, hogy az ellenzéki képviselők is partnerek lesznek az ország biztonságának növelésében, hiszen képviselői esküjük is erről szól. – Az ellenzéktől segítséget kérünk, és azt reméljük, hogy felelős döntést fognak hozni – mondta. Hétfő reggel egyébként ülésezni fog a nemzetbiztonsági kabinet, majd a kormányülésen Pintér Sándor beszámol az ellenzékkel való egyeztetéséről.

Lázár János beszélt az Iszlám Állam hazánkat érintő fenyegetéséről is. Ismeretes, a dzsihadista szervezet olyan üzenetet tett közzé, amelynek címe így szól: „Ma Brüsszel és a repülőtere, holnap akár Portugália vagy Magyarország kerülhet sorra.” A szöveg azt is egyértelművé tette, hogy „egy európai nemzet vagy főváros sincs biztonságban az Iszlám Állam támadásaival szemben”. A miniszter szerint „minőségi változás” következett be Magyarország helyzetét illetően, hiszen „az Iszlám Állam Magyarországot célba vette, potenciális célpontként megjelölte”. A kormány a fenyegetést komolyan veszi, de Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs konkrét információ olyan eseményről, ami a terrorkészültségi fokozat emelését indokolná.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »