Késik a közmunkások ígért beiskolázása

Késik a közmunkások ígért beiskolázása

Bár egy 30 milliárd forintos uniós program keretében már tavaly ősszel 50 ezer közmunkást akart iskolapadba ültetni a kormány, egy évvel az eredeti határidő után még mindig csupán 15 ezer közmunkást sikerült beiskolázni – tudta meg lapunk. A legújabb, sokadszorra módosított minisztériumi tervben az áll, hogy még idén 55 ezer főre duzzasztják a tanulói létszámot, és ebből 25 ezer főt télen oktatnak majd.

Hónapról hónapra halmozódnak a késések az Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése című, európai uniós forrásból fedezett program kapcsán – tudta meg a Magyar Nemzet. A Belügyminisztérium még tavaly nyáron közölte, hogy az Újra tanulok program lezárulta után – amelynek keretében három év alatt összesen 150 ezer közmunkás szerzett bizonyítványt – újabb nagyszabású, uniós forrásból finanszírozott képzési programot indítanak. Ennek részeként 2015 őszére ötvenezer ember beiskolázását ígérték. A program mégsem indult el, s tavaly októberben a tárca lapunk kérdésére elismerte, hogy 2015-ben az előzetes tervek ellenére már nem tudják megkezdeni a képzéseket.

A BM akkor a konzorciumi partnerek változásával és a tervezési felhívás megjelenésének csúszásával magyarázta a súlyos késedelmet.

A BM később úgy módosította a terveket, hogy az ígért képzések várhatóan valamikor az idei év első negyedében indulnak el, és már nem az eredetileg tervezett 50 ezer, csak közel 30 ezer fő beiskolázását ígérték 2016 első felére. Végül februárban kezdték meg a képzések elindítását, de áprilisig alig 2000 főt sikerült iskolapadba ültetniük, hat megyében pedig még el sem tudták indítani a tanfolyamokat.

Most ismét rákérdeztünk, sikerült-e legalább az elnapolt határidőt és a csökkentett beiskolázási létszámot tartani, de kiderült, hogy ez sem ment. Az első félévre tervezett 30 ezer főből ugyanis szeptember 9-éig mindössze 15 687 főt vontak be a képzésekbe. Eddig összesen 6953 fő tett sikeres vizsgát, illetve szerzett bizonyítványt. A korábbi évekhez képest ráadásul már a kezdeti szakaszban igen sokan, 613-an hagyták félbe a képzést, ez a beiskolázottak közel 5 százalékát jelenti. Arról, hogy az érintettek miért hagyták abba a tanfolyamot, nem adott tájékoztatást a BM, azt ugyanakkor leszögezték, ha a képzési támogatásban részesülő közfoglalkoztatott neki felróható módon megszegi a szerződésben foglaltakat, akkor a támogatást vissza kell fizetnie, vagyis elkérhetik tőle a tanfolyam árát.

A jövőbeli tervek azonban az eddigi kudarcok után is nagy ívűek: a szaktárca tájékoztatása szerint év végéig 55 ezer közfoglalkoztatott képzésbe vonása a cél, vagyis a hátralévő három és fél hónapban 40 ezer embert kellene beiskolázni, közel háromszor annyit, mint amennyit az év első nyolc és fél hónapjában sikerült. Leszögezték: ennek részeként a 2016–17. évi téli közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódóan 25 ezer ember iskolapadba ültetését tervezik december 1-jétől.

A tanfolyamok súlyos késedelme azért jelent komoly problémát, mert télen az egyik legfontosabb foglalkoztatási lehetőséget a képzések jelentik a közfoglalkoztatottak számára, a hideg évszakban ugyanis nincsenek mezőgazdasági munkák. A beiskolázott közmunkások a tanfolyam teljes idejére megkapják a közfoglalkoztatási bért, vagyis a képzés elmaradásával tavaly télen tízezrek estek el a megélhetést jelentő fizetéstől. A késedelem azért is gond, mert a program éppen a leghátrányosabb munkaerőpiaci helyzetű embereket célozza meg, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van, és akiknek elhelyezkedése szinte elképzelhetetlen legalább egy betanító jellegű szakmai tanfolyam elvégzése nélkül. Az uniós finanszírozású projektet egyébként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal mint konzorciumvezető, továbbá a Belügyminisztérium, valamint a vidéki kormányhivatalok valósítják meg. A 2018. december 31-éig tartó program a kormányzati tervek szerint legalább 85 ezer – főként alacsony iskolai végzettségű – közfoglalkoztatásban vagy munkaviszonyban álló személy képzésbe vonását biztosítja 30 milliárdból. A legtöbben (a bevontak mintegy 80 százaléka) az állam által elismert OKJ-s és betanító jellegű szakmai képzésekben vesznek majd részt, a többiek pedig a felzárkóztató, kompetenciafejlesztő képzéseken.

A legutóbbi adatok szerint egyébként a közfoglalkoztatottaknak több mint a felének csupán legfeljebb általános iskolai végzettsége van, semmilyen szakmája nincs. Heves megyében a legsúlyosabb a helyzet, ott a közmunkások 60 százalékának maximum nyolc osztálya van, ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megye egyaránt 57 százalékos mutatóval. A legkevesebb hátrányos helyzetű munkakereső a fővárosban található, ahol a közfoglalkoztatottak 33,8 százalékának van maximum alapfokú végzettsége. Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megyében is kedvező a helyzet: az előbbiben 40,8, az utóbbiban 44,7 százalékos ez a mutató.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »