Késésben a közmunkások képzése

Késésben a közmunkások képzése

Bár egy új uniós program keretében a tervek szerint már tavaly ősszel be kellett volna iskolázni 50 ezer közfoglalkoztatottat, csak idén februárban kezdték meg a képzések elindítását, ráadásul azóta is mindössze 2170 főt sikerült iskolapadba ültetni – tudta meg a Magyar Nemzet. A súlyos késedelem miatt a korábbi évekkel ellentétben idén télen szinte senki nem járt iskolába a közfoglalkoztatottak közül, pedig az új képzési program éppen a leghátrányosabb helyzetűeket, a legfeljebb nyolc osztályt végzetteket célozza meg, akiknek esélyük sincs elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Elindult végre az az európai uniós forrásból finanszírozott program, amelynek keretében három év alatt több tízezer közfoglalkoztatott ülhet iskolapadba. Elindítása fél évet csúszott, ráadásul még most is csak a megyék 60 százalékában működik, és a tavaly őszre tervezett 50 ezer helyett idén márciusban mindössze 2170 embert iskoláztak be – tudta meg lapunk.

Emlékezetes: a Magyar Nemzet tavaly októberben elsőként számolt be arról, hogy miközben a hónap végén lezárult az „Újra tanulok!” nevet viselő európai uniós program, amelynek keretében három év alatt mintegy 150 ezer közfoglalkoztatott szerzett bizonyítványt, az új, szintén három évre szóló, őszre tervezett képzési programot 2015-ben már nem tudják elindítani. A Belügyminisztérium akkor a konzorciumi partnerek változásával és a tervezési felhívás megjelenésének csúszásával magyarázta az „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című projekt késedelmét. A késés azért is jelentett komoly hátrányt a közfoglalkoztatottak számára, mert az új projekt éppen a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetben lévőket, a legfeljebb általános iskolai végzettségűeket célozza meg, hiszen nekik van a legkisebb esélyük az elhelyezkedésre. Ráadásul télen sokkal nehezebb több mint 200 ezer közfoglalkoztatottnak munkát adni, hiszen ilyenkor szünetelnek a mezőgazdasági idénymunkák, ezért két évvel ezelőtt 100 ezer, tavaly télen pedig 30 ezer közmunkást iskoláztak be, egyszerre képzést és bért nyújtva nekik a leghidegebb hónapokra.

Lapunk most újra rákérdezett a Belügyminisztériumnál, öt hónap után sikerült-e elindítani a programot. A szaktárca szerint az első képzések 2016 februárjában elkezdődtek, a március 27-i adatok alapján eddig 12 megyében 2170 főt vontak be a képzésbe. Egy hónap alatt 27 ember morzsolódott le, vagyis jelenleg 2143 fő oktatása zajlik. A programért felelős Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnak (NSZFH) tehát a tervezett 50 ezer ember alig több mint 4 százalékát sikerült beiskoláznia, hat megyében pedig még el sem tudta indítani a tanfolyamokat. Az NSZFH-nak egyébként a 18 vidéki kormányhivatal bázisán keresztül kell megszerveznie a kurzusokat.

A tárca ráadásul lejjebb tette a lécet, a korábbi 50 ezer helyett csupán 30 ezer ember beiskolázását tűzte ki célul az idei év első felére. A kiemelt projekt teljes időszaka alatt, 2018-ig egyébként 85 ezer embert szeretnének bevonni a képzésbe, és az a cél, hogy a beiskolázottak legalább 80 százaléka, azaz 68 ezer ember bizonyítványt szerezzen. A teljes keretszámból csupán 5 ezer hely várja azokat, akiknek már van szakmájuk vagy érettségijük, a további 80 ezer férőhelyet azokkal töltik fel, akik nyolc osztályt vagy még annyit sem végeztek el korábban. Őket felzárkóztató képzésbe, illetve egy adott munkakör betöltéséhez szükséges, az állam által elismert OKJ-szakképesítést adó programokba vonják be. Az eddig beiskolázottak 61 százaléka vesz részt szakmát vagy részszakképesítést adó képzésben, a többieknek először felzárkóztatásra van szükségük. A program újdonsága, hogy a képzések megkezdése előtt mindenkinek felmérik az egyéni képzési életútját és a készségeit, amely alapján konkrét képzési javaslatokat tartalmazó egyéni képzési tervet készítenek számára.

A legfrissebb adatok szerint egyébként a közfoglalkoztatottak több mint felének legfeljebb általános iskolai végzettsége van, és semmilyen szakmája nincs. A iskolai végezettség tekintetében ugyanakkor rendkívül nagyok a területi különbségek: a legsúlyosabb a helyzet Heves megyében, ahol a közmunkások 60 százalékának legfeljebb a nyolc osztálya van meg, ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megye, egyaránt 57 százalékos mutatóval. A legkevesebb hátrányos munkaerő-piaci helyzetű munkakereső a fővárosban van, itt a közfoglalkoztatottak kétharmadának alapfokúnál magasabb végzettsége van. Győr-Moson-Sopron megyében és Vas megyében is kedvező a helyzet: előbbi 40,8 százalékos, utóbbi 44,7 százalékos mutatóval bír.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »