Keserű valóság: A gerinces állatvilág 60 százalékát kipusztította az emberiség

Keserű valóság: A gerinces állatvilág 60 százalékát kipusztította az emberiség

Elképesztő mértékben pusztítjuk a természetet és vele az élővilágot. Az emberiség felelőtlen viselkedésével a gerinces állatvilág 60 százalékát kipusztította, vagyis az emlősök, hüllők, madarak, halak többségét sikerült eltüntetnünk bolygónk felszínéről. És ehhez még fél évszázadra sem volt szükségünk.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) idei Élő Bolygó jelentése az 19740-2014 közötti időszakot figyelembevéve számolt be az állatvilág pusztulásának mértékéről. Példányszámról, nem pedig fajtákról beszélünk, ám az elért „eredmény” így is megrázó.

Az emberiség nagyjából 200 ezer éve van jelen a Földön, ami a bolygó 4,5 milliárd éves történelmének egy jelentéktelennek tűnő 0,004 százaléka, ám a környezetre gyakorolt hatását sok tudós a fajokat kipusztító kataklizmákhoz hasonlítja. Világszerte vágjuk ki az erdőket, tartóztatjuk fel vagy tereljük el a folyók vizeit, és töltjük meg műanyaggal a világ óceánjait.

A WWF szerint a mostani környezetvédelmi intézkedések nem elég ambiciózusak, nincsenek arányban az emberiség okozta környezetszennyezés mértékével. A Living Planet Index mutatója szerint az elmúlt nem egész fél évszázad alatt a gerinces állatok populációjának 60 százaléka eltűnt. Ráadásul ez csak egy átlag, vannak olyan földrészek, ahol még ennél is siralmasabb a helyzet.

Hírdetés

A trópusi övezetekben, Közép- és Dél-Amerikában az állatok egyedszáma 89 százalékkal csökkent. Az édesvízi állatokat mérő index pedig 83 százalékos zuhanást mutat. Sok állatfaj kihalási rátája a 100-szorosa, 1000-szerese a normális szintnek – vagyis ha az ember nem gyakorolna ekkora káros hatást környezetére.

Jelenleg a fajkipusztulásnál a klímaváltozást gyakrabban emlegetik, mert az közvetlenül nagyobb hatással van az emberek mindennapi életére, és az elsivatagosodáson, szárazságon keresztül súlyos gazdasági kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. Ennek ellenére vészjósló jelek már most is vannak: Franciaországban rekordszámban pusztulnak a méhek a felelőtlen növényvédőszer-használat miatt, márpedig a méhek állományának nagysága közvetlenül befolyásolja a gabona- és gyümölcs termésmennyiségét. A helyzetet a szakma nem becsüli le, de a növényvédőszerek alkalmazásának visszaszorítása helyett csak köztes technológiákon dolgoznak, például „védett folyosók” kialakításán a rovarok számára, hogy eljussanak a gabonatábla legtöbb részére.

Annak ellenére, hogy az ember káros tevékenységének hatásait egyre nehezebb letagadni, még mindig vannak olyanok, akik kételkednek benne. Ez nem idegen reakció az emberiségtől. Három évszázaddal ezelőtt például a tudományos körök úgy tartották, hogy nincs fajpusztulás: a bolygón élő állatvilág fajainak és típusainak száma állandó, és ha ki is pusztul egy-egy állatfaj, az csak ideiglenes állapot, előbb utóbb újra megjelenik, mert az evolúció csak egy irányban haladhat. Az évtizedek során felhalmozódó különböző kövületek és csontok megjelenése és azok eltérései indították aztán el a vitát arról, hogy az ember képes-e egyáltalán véglegesen kipusztítani egy állatfajt.

Körkép.sk

Nyitókép: ecolounge.hu


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »