Keresztre feszített Népstadion

Keresztre feszített Népstadion

Nekem mindig is Népstadion marad! Nem mintha nem tisztelném Puskás Ferencet, a későbbi névadót, sőt, nagyon is! Még láttam is őt élőben focizni ebben a szentélyben! Igaz, már pocakosan futott ki teljesen váratlanul a gyepre, akkor már büntetlenséget élvezve hazatérhetett 25 év után egy öregfiú előmeccsre.

 

Puskás Öcsi. 1981. június 6. Fotó: Balogh P. László (nol.hu)

Bár a pocak nőtt, a technika nem kopott. Kép: nemzeti sport

Budapest, 1981. június 6. A Budapest-Vidék öregfiúk mérkőzés végén Puskás Ferenc (k) a nézők köszöntésére vezeti a csapatokat. Fehérben a Vidék csapata. Kép: telesport

 

A pályára kifutva lehajolt, ahogy tudott a pocakjától, megcsókolta egykori világraszóló sikerei helyszínén a zöld gyepet a főtribün előtt, és rúgott pocakostul három nagy gólt! 1981-ben az 1:3-ra végződő magyar-angol meccs előtt volt mindez (akkor már a zsebünkben volt a kijutás az 1982-es spanyol foci világbajnokságra).

 

Feledhetetlen nap volt: 1981. június 6-án Puskás Ferenc ismét a Népstadionban rúgott labdába. Kép: nso

 

De ha azt mondod STADION, nekem az Népstadion! Tegnap körbejártam…Hatalmas gépek hatalmas markolófejei ütötték-verték, zúzták a lelátók külső betonfalait, amelyek szinte magukba roskadva dőltek össze nagy robajjal a semmi porfellegébe. Iszonyatos látvány, mintha egy templom roskadna össze, pedig csak a múltamnak egy része…

 

Bontják a Népstadiont. Kép: MTI

Bontják a Népstadiont. Kép: MTI

Bontják a Népstadiont. Kép: MTI

 

Eszembe jutott az az 1969-es Magyarország-Csehszlovákia szintén világbajnoki selejtező mérkőzés, amikor édesapám kezét fogva első alkalommal rohantam fel a betonlelátó belsejében a lépcsőkön. Nagyon magasnak tűnt az egész építmény, az idő meg nagyon hosszúnak, amíg felértünk a helyünkre.

 

A hetvenezres morajt már félúton hallottam, aztán végre megpillantottam a küzdőteret, elállt a lélegzetem, én még olyan gyönyörűséget nem láttam: 2:0 ide, góllövő Dunai II. Antal és Albert Flórián. Aztán egy prágai döntetlenre elrontott kitérő után jött Marseille, és jöttek a csehszlovákok, mint Trianon után.

 

Népstadion=magyar foci

 

Ha azt mondod, Népstadion, azt hallom, magyar foci! Nekünk, hatvanasoknak, már csak ilyen a fülünk! Budapesti egyetemista éveim kettős rangadóinak soha vissza nem térő színvonala, hangulata. Amikor a Honvédben még Gyimesi, Bodonyi, Kocsis Lajos, a Vasasban Várady Béla, Müller Sanyi, a Fradiban Szőke Pista, Ebedli Zoli, Nyilasi Tibi bűvölte a labdát és a közönséget. És a kedvencemben, a nagy szerelmemben, a Dózsában Törőcsik Andris, a nagy TÖRŐ, a legnagyobb király, aki táncolva verte meg a világot, aztán sajnos, magát is. Az egész csapat válogatott volt, még a csere, Nagy Laci is!

 

Ha azt hallom, Népstadion, azt érzem, magyar vagyok! Címeres válogatott mezeket kaptam ajándékba a barátaimtól a legutóbbi két nagyon kerek évfordulómra, háromszínűket, piros-fehér-zöldeket. Néha megsimogatom, felveszem őket pár percre, de csak a szívemben hordom őket, nehogy kifakuljanak a mosásban! Igen, a válogatott labdarúgó mérkőzések, azok voltak az igazán méltók a Népstadionhoz, a szentélyhez!

 

Táncolj Törő! Törőcsik András az Újpesti Dózsa-Vasas mérkőzésen ( 2-1) 1984. Kép: hvg.hu

 

Ott és akkor összeborultak a szurkolói kemény magok, nemzeti színűvé váltak a lila-fehér, zöld-fehér, piros-kék és piros-fehér szurkolói sálak. Tudják, miért van a kettes metró Népstadion megállójában négy sínpálya? Hogy akkoriban az ilyen mérkőzések után a hatalmas tömeget 2-2 sínpár indítsa el mindkét irányba. Már régen elég lenne kettő…

 

Emlékek tornyosulnak a lelátók helyén: 1977, Magyarország-Szovjetunió 2:1, góllövő Nyilasi és Kereki! Ujjongott az ország, visszavágtunk 56-ért, úgy gondoltuk. Megnyertük a csoportot, a laikusok már azt hitték, kint vagyunk az argentin VB-én, de hátra volt még egy interkontinentális pótselejtező Bolíviával.

 

1977, Magyarország-Szovjetunió 2:1. Kép: magyarfutball.hu

 

Tízkor nyitottak a hazai meccs előtti napon a Népstadion jegypénztárai. Hajnali háromkor álltunk sorba Török Józsi barátommal a belépőkért, és fagyoskodtunk az október végi hajnalban némi belső melegítővel.

 

Délben kerültünk sorra, nyolcórás várakozás után szereztük meg a jegyeket! Tavaly szeptemberben a magyar-román EB selejtező előtt 48 órán át ültem a számítógép előtt, hogy korszerűen, online vásároljak, nem sikerült! Pedig előtte már vettem szurkolói kártyát is a Groupama Arénába (nekem Albert Flórián stadion marad). Bolíviának nem tudom, miért vágtunk ennyire akkor vissza, politikai felhang nélkül mostuk le őket 6:0-ra, és mehettünk Argentínába egy formális visszavágót követően.

 

Telt ház, aztán sokáig semmi

 

Fokozatosan kezdtek kihunyni aztán a Népstadion reflektorai 1986 után, ahogy a magyar foci fényei, nem egyszerre! Ebben az évben még volt egy magyar-brazil 3:0-ás győzelemmel és nagyon telt házzal, aztán sokáig nagy semmi! Most, 30 év elteltével, azért talán van némi remény a feltámadásra, és ezt ne csak húsvét közelsége sugallja.

 

És talán majd az új Puskás Ferenc Stadion is nagyon szép lesz! De az már nem lesz Népstadion, az keresztre feszíttetett!

 

Ilyen lesz az új Puskás Ferenc stadion. Kép: MTI

Ilyen lesz az új Puskás Ferenc stadion. Kép: MTI

 

Száraz Dénes


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »