Kereszténység és nemzet

A nyakló nélküli és terrorizmussal súlyosbított bevándorlás mobilizálja az embereket.

Van Soros-terv vagy nincs? Előterjesztésként nincs, de ettől a terv még létezik, hiszen egyes részleteit 2015-ben épp Soros tette le az asztalra. A javaslat némely részét a magyar kormány is vallja, sőt éppen elsőként vetette fel. Erről hallgat az ellenzék, hiszen e pontokban el kellene ismernie Orbán Viktor igazát. Ezért érdemes felidézni a tervezet lényegét, válaszaimmal kiegészítve.

1. Az Európai Uniónak az előre látható időben évente egymillió menedékkérőt be kell fogadnia. – Az évi egymilliós szintet Soros később háromszázezerre csökkentette. Ez persze a lényegen nem változtat. Van viszont az elképzelésében egy roppant jelentős mondat, amelyről mélyen hallgat az ellenzék. A siker elengedhetetlen feltétele, hogy a menekülteket ott helyezzék el, ahová menni akarnak, amennyiben befogadják őket. Ez bizony ellentétes a kötelező kvóta fogalmával.

2. Az uniónak élen kell járnia abban a globális akcióban, amely megsegíti Libanont, Jordániát és Törökországot, ahol mintegy négymillió menekült tartózkodik. – Ebben a kérdésben nincs vita, nem is szerepelt a nemzeti konzultáció kérdései között sem. A segély költségét Soros évi 8-10 milliárd euróra becsüli, amit szintén kötvényből fedezne. Magyarország terhe ebben 240 milliárd forint és a kamatok.

3. Azonnal fel kell állítani egy Menekültügyi és Bevándorlási Ügynökséget és lehetőség szerint egy közös európai határőrséget. – A közös határőrség felállítása szükséges, az ügynökség elfogadhatatlan. Sérti a szuverenitást, illetve növeli a bürokráciát.

4. Biztonságos útvonalakat kell kialakítani, amelyeken át Görögországból és Olaszországból az érintettek eljuthatnak abba az országba, amelybe vágynak. – Amennyiben ez arra vonatkozik, hogy a migránsok ne legyenek kiszolgáltatva az embercsempészeknek, akkor helyes. Ha a határátlépés szabályainak kijátszásáról van szó, akkor elfogadhatatlan.

5. A menekültekkel és migránsokkal való bánásmódnak globálisan elfogadott szabályok szerint kell történnie. – Globális szabályok nincsenek. Bizonyos véleményterrorra hajlamos szervezetek szívesen nyilvánítják a maguk felfogását globális szabálynak.

6. Az évi egymilliós tömeg befogadása érdekében be kell kapcsolni a folyamatba az egyesületeket, az egyházakat és az üzleti világot. – Soros itt csempészi be a maga kreatúráit a végrehajtás folyamatába.

A migráció kezelése érdekében tisztázni kell: mi a cél, amit el akarunk érni? Ez lenne a munkaerőhiány megoldása? Nem az. Az unión belül csupán a középfokú képzettséggel rendelkezők körében van hiány. Kétkezi munkásból jelentős a többlet. A diplomásoknál pedig minimális többlet van, bár egyes szakterületeken és egyes országokban van hiány, ami viszont az unión belülről pótolható. A munkaerőhiány megoldására ­amúgy két lehetőség is adott: az automatizálás és a családpolitika.

Hírdetés

A másik érv a bevándorlás segítése mellett a szolidaritás. De kivel, kikkel? Ha csak a határokon kopogtatókkal vagy épp átcsörtetőkkel vagyunk szolidárisak, ha csak őket fogadjuk mint menekülteket, akkor mi lesz azokkal, akiknek az életét továbbra is tönkreteszi a háború vagy épp az éhség és a klímaváltozásból fakadó vízhiány? A valódi szolidaritás a bajban lévők számára lakóhelyükön teremt munkahelyet, tesz lehetővé boldogulást. De nem néhány milliónak, hanem milliárdnyi érintett embernek.

Ne látnák ezt a nyugati kormányok? Nem elemezték reálisan a helyzetet Soros környezetében? Miért ez a migráció melletti kiállás? Van, aki felveti, hogy ezekből a menekültekből baloldali szavazó lesz. Mennyi idő múlva? Ha a bevándorlás motorját keressük, nem hagyhatjuk ki a már-már üzletággá szerveződött embercsempészeket, de ők inkább haszonélvezői, mint előidézői a helyzetnek. A bevándorlás folyamata nem 2015-ben kezdődött, hanem sok-sok évvel korábban.

A fő mozgatórugó a jobb élet utáni vágy. A felgyorsulást részben a szíriai helyzet, az Iszlám Állam megjelenése, valamint a fekete-afrikai megélhetési viszonyok drámai romlása okozta. Ezeket Soros aligha gerjesztette, de tény, hogy az embercsempészekhez hasonlóan gyorsan reagált a helyzetre. Felajánlotta az uniónak, hogy kötvénykibocsátással fedezze a költségeket, amelyen egyébként a befektetők – mint ő maga is – sokat nyerhetnek. Saját nyilatkozatai szerint: ha pénzkeresésről van szó, nincsenek morális gátak.

Soros György nézeteivel azonban a bevándorlás megítélésén túl is komoly vitánk van. A nyílt társadalom eszméje merőben ellentétes azzal, amit a Fidesz–KDNP vall, s amire 2010 óta erős felhatalmazása van. Mi a nemzet fogalmát természetes jelenségnek és jónak tartjuk, ő csak veszedelmet lát benne.

A nyílt társadalom abból indul ki, hogy nincs abszolút igazság: eltérő felfogásoknak együtt kell élniük egymással. A tolerancia szép dolog, a II. vatikáni zsinat is fontosnak tartja, csak az a baj, hogy Soros hívei egyáltalán nem tolerálják, ha valaki hisz az abszolútban. Márpedig ez minden vallás velejárója. Ezért fogalmazott a Szombat nevű zsidó politikai és kulturális hetilap úgy, hogy a nyílt társadalom Soros-féle felfogása posztmodern hazugság. Van tehát két fogalom, ami nekünk kulcsfontosságú: a kereszténységünk és a nemzetünk. Épp ezekkel szemben van náluk zéró tolerancia. A terv átfogóbb, mint a bevándorlás kérdése.

Világméretekben nem, de Magyarország számára a tavaszi választások majd kijelölik az irányt. Akar-e a választók többsége korlátlan bevándorlást vagy sem? Érték-e a magyar nyelv, a kultúra, a magyar nemzet? Az országok színessége helyett akarjuk-e a brüsszeli egyközpontúságot?

Folytassuk a nemzeti érdeket képviselő gazdaságpolitikát, vagy támogassuk a multinacionális tőke korlátlan szabadságát? Mindez egyszerűsödött le a plakátokon arra a kérdésre, hogy kell-e nekünk Soros? Akiket zavar a ­szükségszerűen leegyszerűsített kérdésekkel dolgozó és túl harsány kampány, azok gondolják végig: mi lenne az országgal már rövid távon is, ha az ellenzék a mai szellemi állapotában kormányra kerülne?

Soros György maga is megszólalt Orbán Viktor ellen. Nem először száll szembe olyan politikusokkal, akik nem tetszenek neki. Saját nyilatkozata szerint George W. Bush megbuktatása nem egyszerűen fontos volt neki, de ez „élete központi fókusza, élet-halál kérdése”, amely cél elérésére akár teljes vagyonát is feltette volna. Dollármilliókat adott tehát John Kerry kampányára. Az ok: Bush a nácikra emlékeztet, a Fehér Házat uraló neokonzervatívok pedig szerinte Amerika „felsőbbrendűségét” képviselik. Írta mindezt 2004-ben a már említett Szombat-cikk. A választást Bush nyerte, ahogy megnyerte Trump is, noha Clintonné érdekében Soros ismét a zsebébe nyúlt. Most pedig megrekedt Orbán Viktor szidásának alantas szintjén.

A társadalomfilozófiai kérdések érdekesek ugyan, de a szavazási kedvet ritkán keltik fel. A nyakló nélküli és terrorizmussal súlyosbított bevándorlás veszélye viszont mobilizálja az embereket.

Surján László

A szerző a KDNP tiszteletbeli elnöke


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »