Keresztény komolyságot, bölcsességet és Mária-tiszteletet tanulhatunk Szent Istvántól

Keresztény komolyságot, bölcsességet és Mária-tiszteletet tanulhatunk Szent Istvántól

Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk ünnepén a Szent István-bazilika előtti téren. Az ünnepi szentmise szónoka, Josip Bozanić bíboros, zágrábi érsek Szent István közös európai, különösen közép-európai örökségére hívta fel a figyelmet.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A két bíboros a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival és Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal együtt mutatta be a szentmisét.


Szent István király számunkra az életet és a megmaradást jelenti – hangsúlyozta a szentmise elején mondott köszöntőjében Erdő Péter bíboros. Az esztergom-budapesti érsek szerint első szent királyunk Krisztusban találta meg családja és népe életének értelmét, tőle kapta az erőt, hogy országát szilárd alapra építse. Szent István hite ugyanis a „szeretet, az erő és a józanság lelkéből” táplálkozott. Példája ma is arra indít, hogy szívvel és értelemmel, bölcsen és nagylelkűen fáradozzunk hazánk és népünk közös javáért, testvéri szeretettel minden ember iránt – tette hozzá. Ezt követően a bíboros megáldotta az új kenyeret.

Josip Bozanić bíboros szentmisén elhangzott prédikációjának magyar fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Nagy megtiszteltetés és különös öröm számomra, hogy Magyarország védőszentjének, Szent István királynak főünnepén itt lehetek ma este Budapesten. Testvéri szeretettel köszöntöm Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseket, akinek szívből köszönöm a meghívást az ünnepi szentmise bemutatására.


Örömmel üdvözöllek titeket, kedves püspök, pap és diakónus testvérek, kedves szerzetesek és szerzetesnők. Elhoztam nektek a horvát egyház szeretetét és közelségét. Jókívánságaimat fejezem ki a nemzeti ünnep alkalmából mindannyiótoknak, az ünneplő hívek közösségének és a világi hatóságok képviselőinek.

Krisztus titkát ünnepeljük. Ez a titok megjelent előttünk már Szent István király tanúságtételében is, több mint ezer évvel ezelőtt. Magában hordozza a hit, a remény és a szeretet erejének jeleit, és a sok évszázados ünneplés gazdag hagyományát.

A mai alkalom különösen jelentős számunkra, hiszen emlékezünk Szent II. János Pál pápa 25 évvel ezelőtti magyarországi látogatására, amikor ezen a napon szentmisét mutatott be a budapesti Hősök terén. A szentbeszédben akkor elmondott szavai ma is iránymutatók nemcsak a magyarok, hanem mindazok számára, akik Krisztust akarják követni az Isten és az emberek iránti szeretet útján.

Szent II. János Pál pápa akkor – a felolvasott evangéliumi szakasz alapján – úgy beszélt István királyról, mint a szentről, aki lerakta hazátok alapjait, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindazok, akik az országot kormányozzák, meghívást kaptak arra, hogy az egész nemzet közjavának legfőbb szolgái legyenek.

II. János Pál, aki nagyon jól ismerte azokat a körülményeket, amelyek között az egyház és a magyar nép élt, emlékeztetett arra, hogy a ti szent királyotok „lelki végrendeletet hagyott rátok, az alapvető és el nem évülő értékek örökségét: az igazi haza erre a sziklára épült”. Majd így folytatta: „csak a keresztény értékek jelentenek szilárd alapot az igaz emberi kultúra számára”. Az isteni terv ezen alapjain nyugszik mindenekelőtt az egyház, de az evilági haza megújulása is, melyre a mai Európának oly nagy szüksége van.

Ma Európában, de az egész világon is tanúi vagyunk annak, hogy mi történik, ha a haza homokra épül. A nagy emberi ígéretek illúziókká válnak, a rend biztosítékai szertefoszlanak, s létrejön egy olyan világ, amely tele van félelemmel, és az emberek, különösen a fiatalok, eltávolodnak egymástól.

Szent István felismerte a kereszténységben az Isten és emberek iránti szeretet szilárd alapját. A hiteles európai kultúra az evangéliumi irgalomból fakad. Ma ellenben olyan törekvések fenyegetnek bennünket, amelyek meg akarják változtatni a keresztény irgalom kultúrájának alapjait, eltorzítva mindenekelőtt az életről, a családról és a nevelésről szóló igazságot.

Kedves Testvérek! Én Horvátországból, Zágrábból jövök, egy olyan országból és egy olyan városból, amely szorosan kötődik Szent Istvánhoz. Ez az örökség nem csak azért fontos, mert a múltat megérthetjük általa, hanem mert ma is időszerű. Ez számotokra egy évszázadokon át megőrzött konkrét útmutatást kínál. Tanulmányozzátok ezt az örökséget Isten szeretetének megnyilvánulásában, amelyet a szentek példája mutat meg. Kétség nélkül mondhatjuk, hogy a keresztény életszentség az olyannyira keresett európai önazonosság részét képezi.

Szent István és Horvátország kapcsolatát a szent király ereklyéinek történetén keresztül követhetjük. Szent István évezredes tiszteletét a történelmi események, különösen az Ottomán Birodalom terjeszkedése, az adriai partokhoz, Dubrovnikhoz kötötték, ahonnét az ereklyék a XVIII. században kerültek vissza Magyarországra. De a Szent Istvánnak szentelt zágrábi székesegyházunkban ma is megtalálható a szent király értékes ereklyéje.

Közös történelmünknek nemcsak ez a része, de – bátran mondhatjuk – az európai, különösen a közép-európai történelem ezer éve is Szent István örökségén keresztül érthető meg. Ebben tükröződnek vissza a keresztény kultúra értékei.

A legutóbbi időket figyelve láthatjuk, hogy a keresztény értékek miként hoztak gyümölcsöt. Mindannyian emlékezünk még a nehézségekre és az üldöztetésekre, amelyeket közösen szenvedtünk el Horvátországban és Magyarországon a kommunizmus totalitárius uralma alatt. De osztozunk az értékekben és a szentek tanúságtételében is. Ezt példázza számtalan világi hívő, pap, szerzetes, szerzetesnő és püspök élete, akik közül kiemelkedő a két bíboros: Boldog Alojzije Stepinac és Isten Szolgája, Mindszenty József.

A keresztény értékek számos szentet ajándékoztak nekünk, akik az egyház éltető közösségében beszéltek, cselekedtek és szerettek. Ezek a szentek Krisztusban gyökerezve folytatták az építés művét a homokra alapozott és a félelem erejével új társadalmat létrehozni kívánó ideológia pusztulása után is. Ez az ideológia új embert akart teremteni, elutasítva az ember istenképiségét, méltóságát, meghívását az örök életre és a szabadságra.

Az üldözések félelmet szülnek, de a szenvedés meg is tisztít bennünket. Megtisztítja az egyházat, hogy a történelmi eseményeket az örök értékek és az isteni tanítás fényében tudja szemlélni. Sőt, a gyötrelmek a szabadság örök értékét is egyértelműen megmutatják.

Ehelyütt mondok köszönetet a magyar egyháznak és a magyar népnek, mert a XX. század végén, a legutóbbi háború gyötrelmeiben közel álltak hozzánk. Ekkor a szörnyűségek között is megmutatkozott a keresztény értékek, a megértés és a szolidaritás ereje. Segítségetek a magyar lelket azokhoz a horvát történelmi helyekhez kötötte, amelyekben már elevenen élt Szent István öröksége. Ezek között meg kell említeni a mártírsorsú Vukovar városát a Duna mellett, és az adriai Dubrovnikot. Hálásak vagyunk a megmutatkozó szeretetért, amely megerősítette közösségünket.

Kedves testvérek! Sok szempont van Szent István életében, amiről elmélkedhetnénk, és amelyeket megpróbálhatnánk magunkévá tenni. Összefoglalásul három tulajdonságát szeretném kiemelni, amelyek mindannyiunk számára érvényesek.

Az első az ő keresztény komolysága. Ma tanúi vagyunk egyfajta felszínességnek, amely az egyházra is nagy veszélyt jelenthet. A szent király komoly keresztény volt, aki valódi példa minden keresztény számára, különösen azok számára, akik a kormányzás feladatát hordozzák, akik a szabadság és a béke előmozdításán fáradoznak, és akik a nemzet életét szabályozó törvényeket alkotják.

A második tulajdonság a bölcsesség, vagyis annak tudata, hogy Isten előtt állunk. Ebből születik az a keresztény hozzáállás, hogy egyedül Istent kell imádnunk, az embereket pedig őszinte tisztelettel szeretnünk. Ebből a lelki hozzáállásból származnak a keresztény kultúra gyümölcsei.

A szent király harmadik tulajdonsága a Boldogságos Szűz Mária őszinte tisztelete. Egyéni és közösségi életünkben a Szűzanya számtalanszor segített, hogy fennmaradjunk és az evangélium szerint éljünk.

A Boldogságos Szűz Mária, az Irgalmasság Anyja és Szent István király közbenjárása kísérjen mindannyiunkat, és az Élet Ura adja áldását a magyar népre és egész Magyarországra! Ámen.

A könyörgéseket követően Erdő Péter bíboros vezetésével – Esterházy Pál nádor imádságával – a résztvevők felajánlották népünket a Magyarok Nagyasszonyának.

Az ünnepi szentmise végén hagyományos módon megtartották a Szent Jobb-körmenetet.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »