Kémügy: részben feloldhatják a titkosítást

Részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratainak titkosítását – erre az álláspontra jutott az adatvédelmi hatóság. A birtokunkba került határozat szerint a magyar nemzetbiztonsági szolgálat külföldi befolyásolása merült fel az eljárásban.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) lapunknak megküldött, anonimizált határozatából egyebek mellett kiderül, hogy a kémügy nagyrészt arról szól, amit a sajtó korábban megírt. Mint köztudott, a botrány kirobbanását követően a Heti Válasz közölte, hogy a Gyurcsány-kormány idején egy orosz különítmény érkezett Magyarországra a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztikarának poligráfos átvilágítására. Noha Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy a Zömök Kft. égisze alatt bolgár (tehát EU-tagtárs) szakembergárda végzi a poligráfos vizsgálatokat, az „orosz munkanyelvű” kollégák nem balkániak voltak, hanem oroszok.

Ezt a tényt az elhárítás tolmácsa és pszichológusa is jelezte a főigazgatónak, aki a „riasztás” ellenére nem állíttatta le az akciót. Állítólag mindössze másfél tucat NBH-munkatársat vetettek alá hazugságvizsgálatnak az orosz vendégek; ehhez viszont saját technikai hátteret telepítettek a szolgálat székházába. Az eszközök a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül érkeztek az országba – a feltűnésmentes behozatalt az NBH repülőtéri kirendeltsége biztosította (együttműködésben a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft.-vel).

A Heti Válasz forrásai szerint egy humánerőforrás-átvilágításhoz sem titkolózásból, sem külföldi szakemberanyagból, sem gépekből nem kell ennyi – így mindinkább az NBH technikai megtámadására terelődött a gyanú.
A katonai ügyészség egyébként Galambos Lajost kémkedéssel, Szilvásy György volt titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort – Galambos Lajos utódját – hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a Zömök Kft. vezetőjét pedig bűnpártolással vádolta meg.

Ennél többet azonban hivatalosan eddig nem tudhattunk, ugyanis titkosítás miatt zárt ajtók mögött zajlott a per. Ennek megfelelően az ítéletnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, az indoklás már nem.

Emlékezetes, a Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptember 25-én Galambost, Szilvásyt, Laborcot és P. Lászlót is jogerősen felmentette.

A NAIH az Átlátszó.hu kezdeményezésére titokfelügyeleti hatósági eljárást indított. A portál munkatársa a titkosítás feloldásának igényét azzal indokolta, hogy „a nyilvánosság az eddi­giekben csak meg nem erősített, de nem is cáfolt információmorzsákhoz juthatott hozzá ebben az igen fontos közügyben […] a vádlottak közül az I–III. rendű vádlott (Galambos, Laborc, Szilvásy – a szerk.) kifejezetten a közhatalom gyakorlásával összefüggő minőségükben elkövetett cselekmények vádja miatt állt bíróság előtt, így a közvéleménynek kiemelkedő alkotmányos érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerhesse a vádat, a vádlottak védekezését és a bíróságok ítéleteit”.

Az ügyben meghozott határozat anonimizált változata szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat két főosztályvezetője is jogszerűen minősített iratokat a kémügyben, egyikük azonban a vizsgálat időpontjában már megsértette a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályt egy akta tekintetében. A hatóság a minősítés haladéktalan megszüntetésére szólította fel a titokgazdát.

Laborc Sándort, az NBH egykori főigazgatóját felmentették a bűnpártolás vádja alól Fotó: Havran Zoltán

A NAIH a titokfelügyeleti eljárás során minden olyan körülményt megvizsgált, amelyik tisztázta, hogy a jogerős ítélet megszületése után is indokolt-e a kémügy titkosítása, vagy sem. Helyszíni szemlén megtekintette az NVSZ-nél a kémügyről keletkezett iratokat, a határozatban Irat1, Irat2 és Irat3 néven szereplő aktákat. Az Irat1 dosszié azokat az iratokat tartalmazza, amelyek az NVSZ komplex és szerteágazó felderítőtevékenysége során keletkeztek, teljeskörűen dokumentálva azokat.

Az Irat1 dossziéban rögzített információk túlnyomó részét nemzetbiztonsági, illetve külügyi érdekből továbbra is védeni kell, ugyanis más állam titkos­szolgálatával kapcsolatos információ is szerepel bennük. A megszerzett adatok részleteinek felfedése esetén esetleg beazonosíthatóvá válhatna az információforrás, továbbá következtetni lehetne a magyar szervek felderítési és elhárítási képességeire, illetve azok esetleges korlátaira. Ugyanakkor a dosszié a magyar nemzetbiztonsági szolgálat személyi állományának tagjaira vonatkozó konkrét információkat is tartalmaz. Kilétük nemzetbiztonsági érdekből, továbbá az életük és biztonságuk érdekében továbbra is titokban tartandó.

Galambos Lajos, Laborc Sándor és Szilvásy György a bíróságon. Felmentették őket. Fotó: Havran Zoltán

Gyakorlatilag ugyanezek a megállapítások vonatkoznak az Irat2 dosszié tartalmára is. A NAIH-határozat szerint azonban az Irat3 néven, pontos iktatószámmal szereplő jelentés adatai közérdekből nyilvánosak, így esetükben már nem indokolt a megismeréshez való jog korlátozása. „Az adatok közérdekűségét támasztja alá, hogy magyar nemzetbiztonsági szolgálat külföldi befolyásolása merült fel az eljárásban, és így a [Irat3-ban] szereplő adatok vonatkozásában a közvélemény tájékoztatása elengedhetetlen a jogerős döntés után” – fogalmaz határozatában az adatvédelmi hatóság. Ugyanakkor leszögezi: „Az Irat3-ban vázolt tényállás egy része már korábban kiszivárgott és a sajtó révén nyilvánosságra került. A széles körű nyilvánosságot kapott részletek minősítésének fenntartása nyilvánvalóan szükségtelen.” A NAIH szükségesnek tartja a jogerős ítélet indoklása minősítésének jogszerűségét is megvizsgálni egy külön titokfelügyeleti hatósági eljárásban.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »