Kéménymentes Belvárost akar a Főtáv

Kéménymentes Belvárost akar a Főtáv

Többévnyi csökkenés után tavaly először nőtt a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. által eladott hő mennyisége. A társaság az idén hozzálát a Belváros „kéménymentesítéséhez”, és felkészül a városligeti intézmények hűtésére is.

Látványos fejlesztésekre készül az idén a Főtáv Zrt., hogy a hálózatához csatlakoztathassa Budapest néhány, eddig nem távfűtött kerületét – válaszolt a Világgazdaságnak a társaság. Kiemelkedő munkája lesz például egy 0,6 méter átmérőjű vezetékpár átvezetése a budairól a pesti oldalra az Erzsébet hídon át, hogy 2018-ban az V. kerületben is megkezdődhessen a távhőszolgáltatás. A levegőminőség javítását is célzó projekt Kéménymentes Belváros néven indult.

A Városligetben épülő intézmények távhőellátása érdekében a Főtáv a XIII. kerületben készül vezetékfejlesztésre, és ráköti a hálózatára a Magyar Állami Operaház X. kerületi próbacentrumát is. A Városliget egy innovatív ötleten alapuló távhűtési fejlesztésnek is a helyszíne lesz: a múzeumokat – a Városligeti műjégpálya hűtőberendezéseivel – klimatizálná a társaság. Közben folytatódik a meglévő távfűtési rendszer felújítása, köztük egy Tahi úti kapacitásbővítés, valamint további hőközpontok távfelügyeletre kapcsolása.

A Főtáv legfontosabb fejlesztéseinek idei beruházási igénye együtt meghaladja a 10 milliárd forintot. Ebbe beletartozik két biomassza-tüzelésű fűtőmű létesítésének előkészítése is. E fűtőművekkel csökkenthető lesz a budapesti távhőszolgáltatás földgáznak való kitettsége (ez most még 90 százalék fölötti).

Addig viszont nem beszélhet a társaság megújulók használatáról, mivel – válasza szerint – a portfóliójában lévő, 5 százaléknyi hulladékalapú hő a hazai jogszabályokban még részben sem számít megújulónak. Ráadásul korlátozottak is a számára elérhető zöldforrások, hiszen a nap- és a szélenergia közvetlenül nem hasznosítható a hőtermelésben. Marad a geotermikus energia, a biogáz és a biomassza.

A hulladékalapú hőt a Főtáv a rákospalotai hulladékhasznosítótól vásárolja, jóval alacsonyabb áron, mint amennyiért máshonnan hőhöz juthat. Az átvett mennyiség növelésére néhány éve korszerűsítette a hőátadó állomását, és távhővezetékkel kötötte össze az észak-pesti és az újpalotai ellátási körzeteit. Így e hő arányát az évi 5-6 százalékosról 10 százalék körülire növelheti a földgáz rovására. A Főtáv értékesít még némi fűtőolajjal és propángázzal előállított hőt is.

A múlt évben fordult a trend a társaságnál: többévnyi csökkenés után nőtt az eladott hő mennyisége, mivel nőtt az ügyfelek száma is. A lakossági szegmens növekedését a Főtáv részben a családoknak nyújtott csok-támogatásnak tudja be, mert a csok jelentős keresletet generált a lakáspiacon, az új fejlesztések indítói pedig a távhővel mint gazdaságos, biztonságos, kényelmes és környezetbarát fűtési móddal számolnak. A társaság 23 nagy tavalyi távhőbekötését mutató listáján lakóparkok, irodaházak, állami és önkormányzati épületek, társasházak szerepelnek, de van rajta piac és fürdő is.

Az előzetes adatok szerint a Főtáv 2017-et 44,4 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2016-os 43,2 milliárd után, az üzemi eredménye 1,7 milliárdról 1,5 milliárdra csökkent. 2017 utolsó napján 243 692 lakossági ügyfele volt.

Kintlévősége 9,88 milliárd forintot tett ki, amiből 9 milliárd volt határidőn belüli, a többi határidőn túli, de éven belüli. A 180 napon túli lakossági és 60 napon túli nem lakossági követeléseket a DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nek engedményezi.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »