Keleten a helyzet változóban

Keleten a helyzet változóban

Teljesen átrendeződhetnek az Európai Unió keleti határai melletti térség, valamint a Közel-Kelet szövetségi, hatalmi viszonyai az orosz-török béküléssel. A két ország államfőinek találkozóján kötött egyezségek és hangzatos nyilatkozatok mellett azonban még több súlyos ellentét feszül az orosz és török állam között.

Borúra derű következhet az orosz-török kapcsolatokban, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök találkozója után erre utalnak a kedden tett bejelentések. Ezek legfontosabb következményei közé tartozhat a Nyugattal konfliktusos viszonyban álló országok egymáshoz való közeledése, valamint, hogy változhat a felállás a szíriai háborúban is. Ahhoz azonban, hogy az orosz-török viszony valóban nagy változásokat hozzon a Közel-Keleten, a két országnak még több alapvető, és eddig homlokegyenest ellenkezően megítélt kérdést kellene tisztáznia.

Washington és Brüsszel helyett

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország fokozatosan megszünteti a Törökországgal szembeni szankciókat. A politikus azután nyilatkozott, hogy Szentpéterváron fogadta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, akivel először találkoztak azóta, hogy a török légierő tavaly novemberben lelőtt egy orosz bombázógépet, és ezzel drasztikusan megromlott a két ország viszonya.

A két elnök kézfogása úgy tűnik, most sokkal több, mint diplomáciai protokoll, a két regionális hatalom közeledése nagyon nagy hatással lehet a világpolitikára. Jelzés értékűnek tűnik, hogy a megbuktatására szervezett sikertelen törökországi puccs után Erdogan először nem Brüsszelbe vagy Washingtonba, hanem Szentpétervárra utazott.

Új felállás jöhet

Törökország és Oroszország kapcsolatai új szakaszba léptek, és mindketten hozzá vagyunk szokva, hogy magasra tegyük a mércét – mondta Erdogan a találkozó előtt.

A két ország kapcsolata fokozatosan romlott az elmúlt években, miután a regionális konfliktusokban a szemben lévő oldalakon álltak. Az ukrajnai krízisben Törökország a kijevi vezetést, míg Oroszország a szakadárokat támogatta. Szíriában Oroszország Aszad elnök egyik fő szövetségese, Törökország a felkelőké. Egyiptomban Erdogan a betiltott Muszlim Testvériséget támogatta, a jelenlegi kormány viszont Oroszországgal épít kapcsolatokat, akárcsak Irán, amely Moszkva szövetségese és Ankara riválisa a Közel-Keleten. Az orosz-török békülés tehát több más ország életére is jelentősen hathat, és újraformálhatja a közel-keleti szövetségi tömböket.

A javuló orosz-török kapcsolatokat magyarázná a Farsnews iráni hírügynökségnek az a korábbi, de bizonyítékokkal nem alátámasztott közlése is, hogy a puccs előtt az orosz hírszerzés figyelmeztette Erdogan elnököt a küszöbön álló államcsínyre, így az államfő el tudott menekülni a kivégzésére küldött egység elől, és mozgósítani tudta híveit.

Nagyon sok pénz veszett el

Az orosz-török viszony tavaly ősszel mérgesedett el végletesen, amikor a török lelőtték az orosz harci gépet, amelyet a törökökkel szoros kapcsolatban álló felkelők ellen vetettek be. Törökország szerint a repülő megsértette a légterüket, az oroszok szerint viszont Szíria fölött haladt a bombázó. A repülő lelövését – amelynek pilótáját a felkelők megölték – kemény orosz gazdasági szankciók követték, mindkét fél számára komoly gazdasági károkat okozva.

Az embargók bevezetését a kereskedelem és az idegenforgalom drasztikus csökkenése követte, 2016 első félévében a török export már csak 737 millió dollár volt, ami 60,5 százalékos zuhanást jelent az előző év hasonló időszakához képest – idézte a BBC a Turkey’s Daily Sabah című török lapot. A konfliktus kirobbanása előtt például Oroszország volt a török zöldség- és gyümölcsexport fő piaca, ezért Törökország nagyon várja a korlátozások feloldását. A török turisztikai ágazat is keményen megszenvedte a megromlott kapcsolatokat, mert elmaradtak az addig tömegével érkező orosz turisták.

Az igazi fordulat

Június végén azonban Erdogan bocsánatot kért az orosz gép lelövéséért, majd az igazi fordulatot a július 15-i elbukott törökországi puccs és az azt követő megtorlás hozta. Míg a Nyugat meglehetős aggodalommal követi a törökországi fejleményeket, és számtalan alkalommal figyelmeztette Erdogant a jogállami keretek tartására, Oroszország teljes mellszélességgel kiállt az ankarai kormányzat mellett. A BBC által idézett elemzői vélemény szerint Oroszország örömmel kovácsol politikai tőkét a maga számára a Nyugat és a rendkívül fontos stratégiai elhelyezkedésű Törökország kapcsolatának elhidegüléséből.

Egy nappal korábban azonban a német kormányzat azt közölte, üdvözli Törökország és Oroszország közeledését, és nem számít arra, hogy az változást okozna a NATO viszonyaiban A német külügyminisztérium szóvivője, Sawsan Chebli  arról beszélt, a sikertelen puccs után szolidárisak Törökországgal, azonban nem újságírók mikrofonjai vagy tömegtüntetéseken használt hangosbeszélők révén, hanem közvetlen megbeszélésekkel kell fenntartani a kormányzati kapcsolatokat.

Nagy projektek jöhetnek

A szentpétervári találkozó utáni sajtótájékoztatón aztán kiderült, hogy valóban teljes fordulat állt be a kapcsolatokban. Putyin példaértékűnek és igen konstruktívnak nevezte a megbeszélésüket, nem csak azt jelentette be, hogy a szankciókat feloldják, hanem azt is, hogy török vállalatok részt kapnak oroszországi infrastrukturális fejlesztésekben. Az orosz turisták azután térhetnek vissza Törökországba, hogy Erdogan garantálta, nem esik bántódásuk. Újraindul a légi forgalom, ismét repülhetnek az orosz nyaralókat szállító charterjáratok. Újraindítják azokat a nagyberuházásokat is, amelyeket a fagyos viszonyok közt leálltak.

A török elnök, aki ismét többször is “drága barátomnak” nevezte hivatali partnerét, elmondta, hogy Ankara kész mielőbb kivitelezni a Fekete-tenger alatt húzódó Török Áramlat projektet és azon keresztül az Európába történő gázszállítást. Arról is beszélt, hogy Ankara kész stratégiai beruházásként kezelni az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom által építendő akkuyui atomerőmű ügyét. Ezen kívül Törökország szeretné évi 100 milliárd dollárra felfuttatni a kétoldalú kereskedelmi forgalmat, és kész fejleszteni Oroszországgal a hadiipari együttműködést is.

Kártérítésről még nincs hír

Erdogan elnök amellett, hogy örömét fejezte ki a gazdasági szankciók feloldása felett, jelezte, hogy tárgyaltak a terrorellenes együttműködésről és a szíriai válságról is, ahol mindketten demokratikus, tárgyalásos rendezést, a szír nép érdekeinek figyelembevételét támogatják.

A szíriai válságról katonai és hírszerzési vezetők bevonásával folyt az egyeztetés. Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter újságíróknak elmondta, hogy a tárgyalások azon szakaszában, amelyen ő is részt vett, nem esett szó a lelőtt orosz bombázóért fizetendő török kártérítésről.

Aszad, kurdok, tatárok, iszlamisták

A megbeszélés konkrét eredményei tehát egyelőre nem ismertek, de az ellentétek eddig alapvetőek voltak Szíria ügyében. Törökország dühös volt a Bassár el-Aszad szír elnök rezsimjének nyújtott orosz katonai segítség miatt, Oroszország pedig azzal vádolja a törököket, hogy szélsőséges iszlamistákat támogat, köztük olyanokat is, amelyek Oroszországban is terrortámadásokat követnek el.

Törökország, amely kiterjedt harcot vív a területén élő kurdok jogaiért harcoló fegyveresekkel, és erősen aggasztják a szíriai kurdok törekvései is – egy a szomszédjában megalakuló független kurd entitás lehetősége – azt is állítja, hogy Oroszország segít felfegyverezni a Kurd Munkáspárt (PKK) szeparatista mozgalom egységeit.

Törökország ugyancsak nehezményezi, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krím-félszigetet, ahol vádjai szerint Moszkva erőszakkal korlátozza a törökökhöz vallási, nyelvi, kulturális tekintetben is közel álló krími tatár népesség jogait.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »