Kelemen Hunor: Ha betartják a gyulafehérvári ígéreteket, az erdélyi magyarok másként tekinthetnek december elsejére

Kelemen Hunor szerint Románia nem tartotta be azokat az ígéreteket, amelyeket az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatban 1918. december elsején a kisebbségi sorba kerülő erdélyi népeknek tett, és csak ha ezeket az ígéreteket 21. századi módon alkalmazza, akkor jöhet el az idő, hogy az erdélyi magyarság másként tekintsen 1918-ra.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Maszol.ro portálnak nyilatkozott erről csütörtökön. A politikus szerint a csaknem száz évvel ezelőtt tett ígéretek be nem tartására “normális reakció”, hogy “meg kell ugyan adnunk egymásnak a tiszteletet, de ez nem jelenti azt, hogy kölcsönösen tudunk örülni egymás ünnepeinek”.

Kelemen Hunor szerint senkinek sem kell felháborodnia azon, hogy az erdélyi magyarok így gondolnak 1918-ra. Őszinte és tisztességes beszédre van szükség ebben a kérdésben, melyből kiindulva talán el lehet indulni egy olyan úton, amely végén változhat 1918 magyarok általi megítélése.

“Száz éve a teljes mértékű anyanyelvhasználat biztosítását ígérték az oktatásban, kultúrában, igazságszolgáltatásban, és ez a 21-ik századra lefordítva azt is jelenti, hogy Székelyföldön második hivatalos nyelvként elismerik a magyart, az ellenőrző könyveket magyar nyelven állítják ki az oktatásban, a hivatalos nyomtatványok többnyelvűek, és még sorolhatnám” – részletezte az RMDSZ elnöke.

Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képviselői 1918. december elsején tartott gyulafehérvári nagygyűlésükön – önrendelkezési jogukra hivatkozva – az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot. A gyulafehérvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek.

Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és – szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva – kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, a román katonai ellenőrzés alá került és az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását már nem sikerült megakadályozniuk.

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét. (MTI)


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »