Kelemen Hunor: bizalomra épülõ partnerségre kell alapozni a szociális rendszert

Jó gyakorlatok a gyermekvédelem és a szociális szolgáltatások területén az EU-ban címmel tartottak kedden konferenciát Brüsszelben, az Európai Parlamentben, az esemény házigazdája Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője volt.

A szociális rendszer működtetése tagállami kompetencia, azonban érdemes lenne az európai jó gyakorlatokat ellesni, mert talán azok segítségével meg lehetne oldani azokat a hazai gondokat, amelyekkel a civil szféra képviselői küszködnek, különösen 2012 után – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök, kiemelve, hogy a romániai szociális ellátás terén két nagy problémát lát, amely meghatározza az egész rendszert.
„Az első ilyen nagy probléma az állam és a civil szféra rendezetlen viszonya. Az állam nem bízik a saját polgáraiban és civil szervezeteiben. Az állam a saját polgárairól is azt gondolja, csak idő kérdése, hogy bebizonyítsa, hogy törvényt sértettek, a civil szervezetekről pedig egyenesen azt gondolja, hogy valami hátsó szándékkal tevékenykednek. Az állam nagyon nehezen akarja kiengedni a kezéből azokat a szociális feladatokat, amelyeket nem képes hatékonyan ellátni, amikor viszont átadja, akkor folyamatos gyanakvással tekint a civil társadalomra, egyházakra, egyesületekre, alapítványokra, nem rendel a feladatokhoz forrásokat és különösen az eljárásokkal, embertelen bürokráciával ellehetetleníti a civilek munkáját. Böjte Csabának van egy jó mondása erre, nem tudod megvárni, hogy az állam eldöntse, adhatsz-e vacsorát annak a gyereknek, aki ott áll a kapudban, mert a gyerek éhen hal, mire ez a döntés megszületik. Gyakorlatilag az állam és civil szféra viszonyának nincs hagyománya Romániában, ugyanakkor kiderült, hogy 25 év sem volt elegendő, hogy ez a viszony rendeződjön, hogy partnert lásson az állam a civil szférában, egyházakban” – emelte ki Kelemen Hunor. A másik nagy probléma a törvénykezés, de ez is mentalitás kérdése, az értékek hiányából fakad, tette hozzá.

„A szociális törvénykezés nagyon kaotikus volt az elmúlt 27 évben Romániában, nem volt egy elképzelés, egy stratégia, amelynek mentén ezeket a jogszabályokat kidolgozhatták volna, amelyhez igazodhatott volna a politikai osztály. Radikális reformra van szükség a hazai szociális rendszerben, ezért fontos a jó gyakorlatokat megismerni. Nem nekünk kell kitalálni azt, ami máshol már jól működik. Ezáltal olyan értékek megszilárdulását is megpróbáljuk elősegíteni, amelyek szükségesek és alapvető feltételei, hogy új szerződéses alapra lehessen helyezni a civil szféra és az állam viszonyát. Bizalomra épülő partnerségre van szükség, hogy az állam bízzon a civil szférában, a feladatokhoz forrásokat rendeljen, amelyeket gyorsan és hatékonyan felhasználhatnak. A szociális ellátó rendszert nem ugyanazoknak a közbeszerzési folyamatoknak kellene alárendelni, mint az infrastruktúra fejlesztés esetében, nem lehet ugyanolyan szabályozás alá vetni az autópálya építést és a szegény gyermek vagy beteg ember ellátását. Tehát a közbeszerzésektől a mentalitásváltásig egészen hosszú az út, amelyet be kell járni ezen a téren, ebben pedig az RMDSZ partner kíván lenni az elkövetkezőkben is” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Maria Estebanez, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) szakértője fontosnak tartja, hogy a civil szféra és a magánszektor mint szolgáltató nagyobb mértékben legyen jelen a gyermekvédelmi rendszerben. Szerinte az államnak bátorítania kellene, hogy a civil szervezetek alternatívát nyújtsanak az állami gyermekvédelmi rendszernek, többek között az árva vagy nehéz helyzetben élő gyermekekre, olyan kiskorúakra gondolva, akiknek szülei külföldön vállalnak munkát.

Maria Estebanez rámutatott, hogy sajnos legtöbbször a nemzeti gyermekjogvédelmi politikák mellé nem rendelnek konkrét cselevési terveket és nem határozzák meg a helyi vagy regionális forrásokat. Elmondta, hogy hamarosan magyar és román nyelven is megjelenik az Ügynökség által összeállított Európai gyermekjogvédelmi kézikönyv.

Böjte atya a szeretet erejéről beszélt, hogy mennyire fontos a családias, szeretetteljes környezet, magával hozott néhány olyan kollégát is, akik gyermekként kerültek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásába. A Dévai Szent Ferenc Alapítványnál három típusú gyermekvédelmi munkát végeznek, az első a kiskorúak támogatása otthoni környezetben, veszélyeztetett családok felkeresése, a második a napközi otthonok működtetése, délutáni foglalkozások szervezése, ha ez mind nem elegendő, akkor kiveszik a gyermeket a családból, elhelyezik, és véleménye szerint csak ezen a harmadik szinten kellene a román államnak megjelennie – vélte Böjte atya.

Mennyire van joga a hatóságoknak belemenni a jó szándékú kezdeményezésekbe, tette fel a kérdést, majd több konkrét példát is felhozva, kiemelte, hogy az általuk működtetett több mint negyven napközi otthon családi jellegű megoldást jelent bajban lévő gyermekeknek. Legyen rugalmas a román állam, kérte Böjte atya, „a gyermek, ha bajban van, mi elhozzuk, leadjuk az adatait a gyermekjogvédelemnek és akkor elindul a papír vándorútra és végül megszületik a döntés, de ne veszítsünk éveket, például, ha szeptemberben nem fogadjuk be a gyermekeket, később már hiába, azt mondják, elveszik a tanév. Nemcsak árvák lehetnek árvák! Ki kellene mondani, hogy ha egy gyermek testi, lelki, szellemi fizikai integritása veszélyben van, akkor az a gyermek árva, ebben az esetben egy civil vagy állami szervezetnek segítenie kell rajta. Minden gyermeknek joga van, hogy a kortársaival hasonló körülmények között nőjön fel.”

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány arra is vár megoldást, hogy törvényes módja legyen, hogy ösztöndíjat adhasson a nehéz körülmények között élő gyermekeknek, akik nem árvák, de gondoskodásra szorulnak.

Csáky Pál EP-képviselő, a Gyermekjogi Intergroup tagja emlékeztetett, hogy soha nem volt egyszerű a különböző nézeteket összeegyeztetni, morális válságból beszélt, kiemelve, Európa lelkét kell újra gondolni és ennél a folyamatnál jelen kell lenni. A konferencia kapcsán úgy vélekedett, a találkozó legfőbb érdeme és értéke, hogy a jelenlevők meggyőződhetnek arról, van értelme tevékenységüknek, mert a jövő érdekében teszik.

Winkler Gyula az esemény moderátoraként hangsúlyozta, hogy ez a rendezvény is jó példája annak, hogy az RMDSZ az általa felvállalt és képviselt ügyeket három szinten, Brüsszelben, Bukarestben és a megyei, helyi intézmények szintjén is érvényesíti, végigviszi.

Gyermekvédelmi szempontból a román állami filozófia, hogy a gyermek saját családjában nőjön fel vagy befogadó családnál legyen elhelyezve, minél kevesebb gyermekotthon működjön. Ezért a gyermekvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknek több esetben szándékosan megnehezítik a dolgát, túlzott bürokráciával halmozzák el őket. Ehhez jön hozzá az elavult jogi keret, amely rugalmatlan módon kezeli az árva és nehéz szociális helyzetben levő gyermekek jogi státusát – fogalmazta meg Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő a romániai állapotokat meghatározó jelenségeket.

A képviselő arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ útjára indított egy olyan törvénykezdeményezést, amely feloldaná a gyermekmenhelyeken található gyermekek jogi státusából adódó problémákat és egy új intézménytípust vezetne be, a szociális bentlakást, ahol a nehéz szociális helyzetben levő, de nem árva gyermekeknek lehetne esélyt biztosítani a továbbtanulásra. „Az RMDSZ ugyanakkor több áfa- és adócsökkentést javasolt a nagycsaládok számára abból a célból, hogy csökkentsük a szociális kirekesztés veszélyének fő okát jelentő szegénységet” – zárta mondanivalóját Molnár Zsolt.

Széll Lőrincz, a Hunyad Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság ügyvezető igazgatója az intézmény hatáskörébe tartozó szociális programokról és táboroztatásról beszélt. „Az évente megszervezett szociális táborok résztvevői olyan diákok, akik szegény családokból származnak vagy gyermekvédelmi rendszerben vannak. Annak ellenére, hogy Hunyad megyében 5% alatt van a magyar közösség aránya, az elmúlt években sokkal nagyobb arányban biztosítottunk szociális táborozási lehetőséget azoknak, akik nehéz körülmények között élő magyar családokból származnak, akiket a Szent Ferenc Alapítvány nevel, és akik a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban tanulnak” – emelte ki Széll Lőrincz. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az új önkéntességről szóló törvény szerint a szociális programokban részt vevő fiatal önkéntesek által végzett tevékenységet beszámíthatják szakmai tapasztalatnak.

A konferencián kilenc, a gyermekvédelem és más szociális területen tevékenykedő erdélyi szervezet képviselői vettek részt. Jelen voltak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Gyulafehérvári Caritas, a Kolozsvári Diakónia Keresztény Alapítvány, a Nagyváradi Caritas Catolica Alapítvány, a Szatmári Egyházmegyei Caritas, a Lámpás Alapítvány, a Gondviselés Segélyszervezet és a Romániai Falugondnokságok Országos Szövetségének munkatársai. (rmdsz-tájékoztató)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »