Kék-zöld foltok – nagy verést kaptak az osztrák koalíciós pártok

Kék-zöld foltok – nagy verést kaptak az osztrák koalíciós pártok

kep1.pngBár hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni az államfőválasztás első fordulójának eredményéből, mégis úgy tűnik, hogy nagy átalakulás előtt áll az osztrák pártrendszer. A több évtizede fennálló szociáldemokrata-néppárti hegemóniát felváltani látszik egy nemzeti-radikális–zöld törésvonal mentén berendezkedő pártrendszer. A közvélemény-kutatások szerint éppen egy éve vette át a vezetést a Szabadságelvű Párt (FPÖ) és azóta egyre csak nyílik az olló köztük és a vörös-fekete (SPÖ-ÖVP) tandem között. Ma már minden harmadik osztrák az FPÖ-t választaná, a Zöldek pedig bejelentkeztek a második helyért. Sorcsere az osztrák politikában?

A vasárnapi államfőválasztás első fordulójában a választók súlyos csapást mértek osztrák politikai életben immáron sok-sok évtizede fennálló status quora. Bár a nemzeti-radikális FPÖ az elmúlt évtizedek során a szociáldemokraták (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) koalíciós partnere is volt, nem sikerült tartósan kormányzó erővé válnia. Jörg Haider az FPÖ egykori karizmatikus vezetőjének halálát követően úgy tűnt, az FPÖ végleg megreked a harmadik helyen. Most azonban a karakteres és ebből kifolyólag rendkívül népszerű Heinz-Christian Strache pártelnök által vezetett FPÖ ismét nagy siker kapujában áll. Államfőjelöltjük, Norbert Hofer ugyanis 35,05 százalékos eredményével nagy verést mért a többi párt jelöltjére és első helyről várhatja a május 22-ei második fordulót, ahol a 21,34 százalékot elérő Alexander van der Bellen zöldpárti jelölttel kell megmérkőznie.

A Hofburgért folyó versenyben azonban korai lenne győztest hirdetni. Bár Hofer előnye megnyugtatónak látszik, a társadalom túlnyomó többségénél bekapcsolhat a vészjelző: valószínű, hogy a néppárti, szocdem, liberális és zöld szavazók pártállástól függetlenül van der Bellenre fognak szavazni, csak azért, hogy megakadályozzák a radikális jelölt győzelmét. Hofer első körös győzelme egyébként a közelmúlt eseményeit tekintve egyáltalán nem meglepő. A migrációs válság felkészületlenül érte az SPÖ-ÖVP kormányt, de ami ennél is rosszabb, hogy meg sem próbáltak a választópolgárok számára is érzékelhető megoldásokkal előállni. Ehelyett a szociáldemokrata kancellár, Werner Faymann a magyar miniszterelnök pocskondiázásával volt elfoglalva, majd egy száznyolcvan fokos fordulatot követően ő is elrendelte a határellenőrzést, helyenként kerítéssel megerősítve, aminek következtében a maradék hitelességét is elvesztette. A néppárti Reinhold Mitterlehner alkancellár pedig a színtelen-szagtalan ÖVP-elnökök egyébként is népes táborát gazdagítja.

Ezek fényében nem meglepő, hogy a jelenleg kormányzó koalíció pártjainak jelöltjei, Robert Hundstorfer (SPÖ) és Andreas Khol (ÖVP) szövetségi szinten 11–11 százalékot értek el múlt vasárnap. Az FPÖ jelöltje olyan hagyományosan szociáldemokrata területeken is jó eredményt ért el, mint Bécs. A fővárost immáron huszonkét éve Michael Häupl, az SPÖ egyik legerősebb embere irányítja. Ehhez képest Hofer a 23 kerületből ötöt toronymagasan megnyert, míg a szocdemek kiábrándító 12 százalékot értek el. Ugyanakkor az FPÖ Salzburg kivételével az öt legnagyobb város egyikében sem tudott nyerni, Bécs, Graz, Linz és Innsbruck is a zöldek kezére került.

Az SPÖ és az ÖVP első fordulós államfő-választási eredményei – Összeomlóban az a centrális erőtér

osztrak_grafikon.png

A vasárnapi eredményeket persze senki nem hagyta szó nélkül. Míg az FPÖ-nél érthetően korszakváltásról beszélnek, a Zöldeknél pedig fogadkoznak, hogy a második fordulóban lenyomják Hofert, Häupl polgármester legfrissebb interjújában kifejtette, hogy mivel szerinte a vörös-fekete kormánykoalíció nem húzza ki a 2018-as választásig, az SPÖ-nek érdemes lenne előrehozott voksolást tartani. Az első igazán nagy zakó tehát egyből leleplezte a vörös-fekete kényszerházasság törékenységét is. Genosse Häupl sebtében tüzet is nyitott a Néppártra: szerinte azért van szükség rendkívüli voksolásra, mert az ÖVP, jelesül Reinhold Lopatka frakcióvezető és Erwin Pröll, alsó-ausztriai tartományi vezető meg akarják puccsolni Faymannt. Így szerinte a koalíció már egy évet sem bírna ki. Mitterlehner ÖVP-s alkancellár szerint ez nettó hülyeség, mire Faymann kijelentette, hogy a választás 2018-ban lesz. Elnézve ezt a kis pengeváltást, nem csoda hogy nem bírnak a migrációval.

Rossz hír a jelenlegi kormánynak, hogy az április elején végzett közvélemény-kutatások szerint Ausztria legnépszerűbb pártja ma az FPÖ, amely „most vasárnap” 32 százalékot szerezne, míg az SPÖ és az ÖVP egyaránt a választók 22 százalékára számíthatna. A Zöldek 15 százalékos népszerűsége pedig jó eséllyel emelkedhet a közeljövőben. Történetük során tehát először a radikálisok nyernék a választást, azonban ismét koalícióra kényszerülve vághatnának neki a következő ciklusnak. A szociáldemokratákat így egy előrehozott választás sem mentené meg a páratlan kudarctól, a bécsi elvtárs váratlan húzása csak kármentésre lenne elég. Az ÖVP pedig a szocdemekéhez hasonló mélységből kezdhetné meg önmaga újbóli felépítését.

Az államfőválasztás első fordulója a pártrendszert tekintve tehát egy új korszak kezdetét jelentheti, az osztrák társadalom új törésvonal mentén rendeződhet át. Úgy tűnik, egyre kevésbé bíznak az évtizedek óta domináns, néppárti-szociáldemokrata alkukra épülő rendszerben, ehelyett egyre inkább új pártok felé mozdulnak: az akut problémákra (lásd bevándorlás) konkrét válaszokat adó FPÖ-t, illetve az elavulófélben lévő szociáldemokrata hívószavak helyett a modernebb, környezetcentrikusabb, liberálisokat is megszólítani képes Zöldeket részesítik előnyben. A két új erő ezek mellett a rendszeren kívüliségével más protestszavazókat is meg tud nyerni.  A jelenlegi kormány népszerűségét ezek mellett az sem növeli, hogy a munkanélküliség a tavalyi és második felében a júliusi 8,1 százalékról 10,9 százalékra emelkedett idén januárra, az osztrák gazdaság bővülésének mértéke pedig a német adat fele. Egy biztos: május 22-én új fejezet íródik az osztrák történelemben: először fordulhat elő, hogy kék vagy zöld államfője lesz Ausztriának. A jelenleg kormányzó pártoknak ez vélhetően nagyon sokáig fog fájni.

<!– –>


Forrás:spiler.blog.hu
Tovább a cikkre »