Kazahsztán testvérként tekint a magyarokra – a jobbikos Sneider Tamást ekként fogadták

Kazahsztán testvérként tekint a magyarokra – a jobbikos Sneider Tamást ekként fogadták

Sneider Tamás választási megfigyelőként tartózkodott Almatiban, Kazahsztán legnagyobb városában. Az alelnök szerint a voksolás rendben lezajlott, három párt jutott be a helyi parlamentbe. Van mit tanulni tőlük (is), ugyanis a szavazólapokat átlátszó, plasztik urnákba dobják, ezáltal nincs láncszavazás mint Magyarországon. Hozzáteszi: a másfél milliós város páratlanul szép természeti környezetben fekszik, lakossága nagyon barátságos, mindenki testvérként tekint a magyarokra. A nemzetiségek megkapják az anyanyelvi oktatást. Sneider egy olyan szavazóhelyiségben is járt  ahol az ujgurok és a dungárok élnek többségben. Meglátogatta a Mándoky Kongur István Iskolát is.

Sneider visszatérő vendég

– Hogyan lesz egy magyar, ellenzéki politikus választási megfigyelő Kazahsztánban?

Általában az adott országok olyan személyeket kérnek fel választási megfigyelőknek, akiknek már valamilyen kapcsolatban vannak a választást rendező állammal, annak külképviseletével. Én még, mint önkormányzati képviselő jártam nyolc évvel ezelőtt Kazahsztánban, egy nagyon érdekes úton. Akkor az ország északi részét jártam be egy expedícióval és a célunk a fővároson kívül, a távoli rokon Madjar törzs meglátogatása volt. Ebből az útból erednek a kazah kapcsolataim. Mikor a Jobbik bejutott a parlamentbe magától értetődően lettem a magyar-kazah Interparlamentáris Uni (IPU) alelnöke és tettem többször látogatást a kazah nagykövetségen és kazah rendezvényeken.

Egy választás, több nézőpont

– Az EBESZ szerint történtek ugyan előrelépések, de ez a parlamenti választás sem felelt meg a demokratikus normáknak. Az ön közleménye szerint azonban van olyan módszer, amit mi is eltanulhatnánk. Feloldaná az ellentmondást?

Maga az EBESZ jelentés is elmondja, hogy a választások előtt a pártok szabadon kampányolhattak és mikor tavaly 97%-os eredménnyel újból megválasztották Nurszultán Nazarbajevet a köztársaság elnökének Barack Obama is gratulált neki. Mindez persze valóban nem azt jelenti, hogy az Európán kívüli világban a demokrácia alatt ugyanazt értenék, mint nálunk vagy ugyanúgy viszonyulnának hozzá a választópolgárok. Én konkrétan a választási eljárás szabályosságát figyeltem és az teljesen egyértelmű, hogy tisztának mondható. A vezető kormánypárt nem azért kapott 82%-os támogatottságot, mert csaltak volna a szavazóhelyiségekben vagy mert a Magyarországon bevett láncszavazási csalást alkalmazták volna, hanem valóban így szavaztak a választópolgárok. A nálunk működő láncszavazást már csak azért sem lehet végrehajtani Kazahsztánban, mert ott valóság az a jobbikos követelés, hogy átlátszó plasztik urnák legyenek, ahová boríték nélkül dobják be az összehajtott szavazólapokat a választópolgárok.

Kazahsztán igen távoli ország és az emberek, illetve a hatalom demokráciához való viszonyát csak akkor lehet megérteni, ha sokat beszélgetünk a helyi emberekkel, megismerjük a történelmüket, kultúrájukat.

Teljesen egyértelmű, hogy az ország hatvan százalékát kitevő kazahok, a negyedrésznyi oroszok és további tizenöt százaléknyi egyéb nemzetiségek azért szavaznak elsöprő többséggel Nurszultán Nazarbajevre és pártjára, mert a békét és stabilitást látják benne. Kazahsztán földrajzi és etnikai összetételénél fogva nagyon nehéz geopolitikai helyzetben van. Két oldalról Oroszország és Kína veszi közre ugyanakkor Nyugat-Európa és az USA is igyekszik befolyása alá vonni. A nyelvrokonság miatt komoly barátja és befektetője Törökország is, ami megint nem egy könnyű helyzet a kiéleződött orosz–török viszonyban. Az országban élő nagy létszámú oroszokon kívül, a demográfiai robbanásban lévő Üzbegisztán felől is nyomás nehezedik déli határaira ahol már félmillió üzbég él, miközben az ujgurokkal is voltak már etnikai konfliktusai. Mindezt tetézi az ország óriási kiterjedése, amelyet relatíve nagyon kis, tizenhét milliós, népességgel szinte lehetetlen megvédelmezni. A kazahok hozzánk hasonlóan rengeteg háborún és vérrontáson estek keresztül az elmúlt évszázadokban, ezért érthetően nagyon óvatossá váltak és egy túlzott demokráciába a felfordulást, etnikai, és világhatalmi összecsapásokat is belevetítik.

– Kazahsztán az Eurázsiai Gazdasági Unió tagja. Ebből a jogi aktusból, lehet tapasztalni bármit a hétköznapi kazahok életében?

Az Eurázsiai Gazdasági Unió mindössze két éve alakult meg, így igazából ez még nem hozott érezhető gazdasági változást az átlag kazahsztáni ember életében. Viszont az Oroszországot sújtó gazdasági szankció érzékenyen érinti Kazahsztánt is, mert nagyon sok árut, a kereskedelmi partnerek, oroszországi elosztó központokon keresztül juttattak el Kazahsztánba, ugyanis ez nyugatról, így hazánkból is, a legolcsóbb szállítási lehetőség. Kazahsztán nagyon nagymértékben függ a nyersanyagok és energiahordozók piacától is, hiszen költségvetésének 70%-át ezek exportja jelenti. Ezen termékek árainak zuhanása miatt jelenleg komoly gazdasági válsággal küzd Kazahsztán.

Embertársaink,  barátaink, testvéreink
– Milyen személyes tapasztalatokra alapozza azt, hogy a kazahok testvérként tekintenek a magyarokra?

Minden kazak, aki odafigyelt az iskolai történelemórán testvérnépként tart számon minket, hiszen ez a tananyag része. Pontosan ismerik a magyarság vándorlási útját, a rokon szavainkat. Egy magyarnak sem nehéz megfejteni a kétmilliós Alma Ata, vagy ahogy most írják, Almati városnak a kazah nevét, ahol választási megfigyelő voltam: almafák közt nőt, vagy almafák városa. Már az első alkalommal

a madjar törzsnél töltött idő alatt is meglepődtem mennyi, szinte teljesen azonosan kiejtett szavunk van: aggszakáll-legidősebb tanácstag, batír-bátor bárány- bárány, kisi- kicsi stb. Ezt a mély rokonságtudatot az utcán, jártunkban, keltünkben számos alkalommal megérezhettük a felénk áradó szeretettből, kedvességből.

Hozzá kell tennem, hogy a kazahok egyébként igen kedvesen bánnak a külföldiekkel, alapvetően hozzánk hasonló kedvességgel fogadják a vendégeket. Engem őszinte csodálattal meglepett, hogy amikor a legnagyobb nemzeti ünnepük alkalmából esti utcai koncerteket, rendezvényeket szerveztek, a rendőrök elképesztően szakszerűen és korrekten emelték ki azokat az embereket, akik egy kicsit túlzásba vitték az alkoholfogyasztást és már zavarták a többség komfortérzékét. Európa nagy részén ilyen helyzetben csak akkor intézkedik a rendőr, amikor már balhé van, és mehet a dutyiba az illető. A kazah rendőrök ezt egyszerűen megelőzik, mindenki megelégedésére.

– Említette, hogy a nemzetiségek anyanyelvi oktatást kapnak. Ennek a jelenségnek van olyan vetülete, amiből mondjuk a határon túli magyarok által lakott Kárpát-medencei országok is tanulhatnának?

A nemzetiségek kérdése érzékeny kérdés Kazahsztánban. Én azt látom, hogy arra nagyon odafigyelnek, hogy ne legyenek szeparatista törekvések, de ennek az egyik legjobb módszere, hogy nem nyomják el a nemzetiségek anyanyelvi oktatását, kultúráját. Hatszáz kizárólag nemzetiségi iskola működik Kazahsztánban és a legnagyobb nemzeti ünnepük központi rendezvényén minden nemzetiség fellép a műsorban. Van egy olyan érzésem, hogy még várnunk kell, amikor Pozsonyban, Kijevben, Nándorfehérváron vagy Bukarestben a legnagyobb nemzeti ünnep alakalmából magyar verbunkost fognak előadni az államelnöknek.

– A kétmilliós Almati polgármestere milyen körülmények között, milyen hangulatban fogadta Önöket? Mi a legérdekesebb, illetve mi a legfontosabb téma amiről beszéltek?

Meglepően kedvesen és jól tájékozottan fogadott Almati polgármestere, Bauyrzhan Baybek. A polgármester velem hasonló korú, 41 éves férfi, akit jól láthatóan kedvelnek a város polgárai. Egy nemzeti hagyományait szerető, de ugyanakkor pragmatikus, tettre kész embert ismertem meg benne. Első találkozásunk olyan jól sikerült, hogy meghívott a legnagyobb nemzeti ünnepük központi ünnepségére, ahol a több tízezres nézőközönség előtt, a polgármester oldalán vettem részt. Beszélgetésünk során örömét fejezte ki, hogy a Jobbik a fiatalok körében nagyon népszerű, mert a fiataloké a jövő és Almati lakosságát tekintve egy fiatal város. Esősorban idegenforgalmi, kulturális lehetőségekről beszéltünk, illetve bemutatta milyen grandiózus metróépítési terveik vannak. Beszélgetésünkből egyértelművé vált, hogy minden lehetőségünk megvan kulturális csereprogramok lebonyolítására és az idegenforgalom fejlesztésére. Almati csodálatos természeti környezetben fekszik. A világ tíz legmagasabban fekvő síterepének egyike, a Chymbulak, a várostól 15 km-re fekszik, közel ötezer méteres hegyek között, másik irányban Balaton méretű tó található a sztyeppén, sok szállodával és körös-körül az amerikai Grand Canyonhoz hasonló szurdokok találhatók. Elképesztően sok és változatos látnivaló egy helyen! 

– Felkereste a Mándoky Kongur István Iskola is Almatiban. Milyen egy magyar emberről elnevezett iskola Kazahsztánban?

Kazahsztánban az iskolákat számmal jelölik, de nagyon ritkán külön engedéllyel nevet is kaphatnak. Ilyen ritka iskola a Mándoky iskola. Elképesztő fogadtatásban volt részünk. 

Az iskola területén több folyosó és szoba csak Magyarországról szól. Az egész történelmünk, néprajzunk megtalálható a képtárlatokban, falakon. A kazah gyerekek csárdást jártak tiszteletünkre. Az iskola jelenlegi és volt igazgatója nagyon lelkesen meséltek a közös gyökereinkről. Sokkal jobban ismerték a történelmünket, mint a magyar emberek jelentős része. 

Egyedül arról panaszkodtak, hogy a helyi magyar főkonzulátuson kívül senki nem törődik velük, pedig szívesen fogadnának magyar gyerekeket, alapítanának testvériskolai kapcsolatot. Két és fél évvel ezelőtt Kövér László házelnök is meglátogatta az iskolát és állítólag még a könnycsepp is kidördült a szemén, de ennek ellenére semmilyen támogatás, gesztus nem történt az iskola irányába a magyar állam részéről. Ám nyugodtan mondhatom ez már nem lesz sokáig így, hiszen hazaérkezésünk után máris találtunk olyan iskolát, aki szívesen ápolna szoros kapcsolatot a kazak gyerekekkel és tanárokkal.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »