Kaszálhatnak a fegyvergyártók a feszültség miatt?

Kaszálhatnak a fegyvergyártók a feszültség miatt?

Nem csak a Fülöp-szigetek és Kína között feszült a helyzet a kelet-ázsiai térségben, gyakorlatilag az egész régió fegyverkezik. És sokan számítanak a katonai feszültség növekedésére, erről tanúskodhat, hogy kifejezetten jó áron fogyott az a részvénykosár, mely a térség több, hadiiparban is érdekelt cégének értékpapírját kínálja csomagban.

Többen számítanak a katonai feszültség növekedésére a kelet-ázsiai térségben, legalábbis erről árulkodik, hogy a múlt heti adatok szerint emelkedett a Nomura japán pénzügyi szolgáltató cég „Ázsia Fegyverkezési Verseny” nevű részvénykosarának értéke, melyet jelenleg a 2013-as induló értékhez képest negyedével magasabban jegyeznek. Ez a csomag a régió több jelentős, hadiiparban is érdekelt cégének részvényeit kínálja közös megvételre. Noha a 2015-ös csúcstól messze vagyunk, a legutóbbi értékemelkedés jelzi, hogy a befektetők ezen cégek bevételeinek növekedését várják, ami végső soron több fegyvereladást jelent. A csomagban többek közt kínai, koreai, vagy éppen japán robbanóanyag-, hajó-, repülőgépgyárak, valamint hadiiparban is érdekelt elektronikai vállalatok részvényeit kínálják. A múlt heti vásárlások már abban a tudatban születtek, hogy a hágai törvényszék minden valószínűség szerint a Fülöp-szigetek javára dönt a Dél-kínai tenger vitatott jogállású térségének kérdésében.

Persze az is megtörténhet, hogy a csomag tőzsdei értéke hamarosan ismét mérséklődni kezd (korábban erőteljesen hullámzott a mutató), ugyanakkor az elvitathatatlan, hogy a kelet-ázsiai országok egyre több pénzt áldoznak védelmi kiadásaikra.

Nem tudják kirakni a kínaiakat

Ismert, Manila azt kérte Hágától, hogy ismerje el fennhatóságát a tenger azon részén, mely az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) alapján neki járna, és amelynek jókora részére Kína történelmi okokból szintén igényt tart. Ám hiába döntött kedden a javukra a törvényszék, Kína minden valószínűség szerint fittyet hány majd erre, és nem biztosítja majd a terület teljes ellenőrzését a Fülöp-szigetek számára. Teheti ezt azért, mert ugyan kedden precedensértékű ítélet született, jelenleg egyszerűen nincsenek meg a feltételei annak, hogy a kínaiakat kiküldjék a papíron a másik félnek járó tengeri zónából, ez pedig további feszültségnövekedést okozhat a Dél-kínai tengeren.

Nem csak a Dél-kínai tengerről szól

Mivel nemcsak ebben a térségben, hanem a Kelet-kínai tengeren, és a Tajvani-szorosban is rendszeresek az összezördülések Kína és a szomszédai között, ezért nem lehet az index értékének növekedését kizárólag a keddi döntésnek tulajdonítani. Az viszont biztos, hogy a térség jó néhány állama fejvesztve költi a pénzét katonai eszközökre: Kína például 2014-es dollárárfolyamon számítva 2010-ben még „csak” 144 milliárd dollárt költött fegyverkezésre, 2014-ben ez a szám 199 milliárd, tavaly pedig már 214 milliárd dollár volt. Mindezt úgy, hogy a kínai gazdaság az utóbbi időben gyengélkedik, és bár biztosan sosem tudni, mik is a valós gazdasági adataik, az biztos, hogy az ország pénzügyileg nincs csúcsformában.

A fegyverkezési költségeket rendszeresen összesítő Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) szerint a keddi ítélet másik főszereplője, a Fülöp-szigetek is növelte védelmi kiadásait, 3,1-ről csaknem 3,9 milliárd dollárra, ami még akkor is tekintélyes emelkedésnek mondható, ha nem említhetjük egy lapon a kínai ráfordítással.

A japánok és a dél-koreaiak is rengeteget költenek

Nyilvánvalóan más szint a Koreai Köztársaság (vagyis Dél-Korea) és Japán is, mivel azonban ez a két ország is rendszeresen összezördül Kínával vitatott jogállású szigetek miatt, a számaik érdekesek lehetnek. A japánok hagyományosan a GDP-jük egy százalékát fordítják védelemre, ami a növekedési gondok miatt egy ideje megragadt az évi 46 milliárd dollár szintjén. Noha a SIPRI adatai szerint jelentős emelkedés nem tapasztalható, a nacionalista Shindzó Abe miniszterelnök-vezette szigetország tavaly így is nyolcadik helyen állt a világ összes országa között, már ami a védelmi költekezést illeti.

Dél-Korea tavaly a tizedik lett, míg 2014-ben körülbelül 37,3 milliárd dollárt költöttek, addig ez a szám ugyanazon az árfolyamon egy év múlva már elérte a 38,6 milliárdot.

Rajtuk kívül – a térség főbb hatalmai közül – 2014-ről 2015-re „emelték a tétet” például az indiaiak, az indonézek, malájok, tajvaniak, thaiföldiek és a vietnamiak is (Észak-Koreáról természetesen semmit sem lehet tudni).

Messze a csúcstól

A Nomura fegyverkezési részvénykosarának 2013. augusztusi elindításához képest jelenleg  24 százalékkal magasabb az értéke. A mostani állapot azonban még mindig semmi a kicsit több mint egy évvel ezelőtti viszonyokhoz képest: tavaly júniusban az indításhoz képest csaknem kétszeresét érte a részvényportfólió.

A japán pénzügyi cég szakemberei úgy látják, a csomag elindítása óta a legtöbb fejleménynek a Dél-kínai tenger adott helyet azáltal, hogy Kína egyre-másra alakította ki mesterséges szigeteit, amire a környező államok – Brunei, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Tajvan és Vietnam – rendre kemény hangon reagáltak.

Mivel a Fülöp-szigeteknek és Tajvannak új vezetése van, és az Egyesült Államokban is elnökválasztás lesz idén, az e miatti bizonytalanság, a határvillongások, valamint a növekvő katonai feszültségek és védelmi költekezések miatt a Nomuránál a katonai részvénycsomag értékének emelkedésére számítanak.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »