Kassán székely zászlóval tisztelegtek Esterházy János emléke előtt

Kassán székely zászlóval tisztelegtek Esterházy János emléke előtt

Március 10-én vasárnap, mint ahogy már évek óta, a Kassai Polgári Klub (KPK) és a Major család szervezésében megemlékezünk gróf Esterházy János születésének évfordulójáról a Csáky-Dessewffy palota udvarán elhelyezett mellszobornál, mely Bocskai Istvánéval együtt méltó helyre való áthelyezését várja.

Az ünnepséget Palenčárné Csáji Ildikó, a KPK elnöke nyitotta meg, majd a résztvevők egyperces néma csönddel adóztak a minap elhunyt Csala András mérnöknek, a KPK oszlopos tagjának. Az ünnepség szónoka, Gris Emese Diána magyar konzul emlékezett meg a hős gróf helytállásáról, emberi tisztességéről.

A lengyel Tarnowska Erzsébet grófnő egyedül nevelte három gyermekét. Esterházy élete első időszakának meghatározó élménye volt a lengyel édesanyától kapott mély istenhit, valamint a vegyes lakosságú szülőhely, ahol a magyarsággal együtt élő szlovákok nyelvét is elsajátította. Trianon után az önvédelem lehetőségeit keresve került kapcsolatba a magyar kisebbség szerveződő politikai pártjainak vezetőivel. A mindig jó kedélyű gróf már fiatalon a szlovákiai magyarság pártok feletti összefogásának lehetőségeit hirdette. Nem szerette, ha grófnak szólítják. Lelkes szervezőként a dél-szlovákiai magyar települések egész sorát látogatta meg és örömmel vette az egyszerű emberek szíves vendéglátását, s maga is kész volt azonnal a bajbajutottak segítségére sietni.

1935 után ellenzéki politikusként a magyar kisebbség érdekeinek következetes védelmezőjeként vált ismertté. 1936-ban, a két magyar párt egyesülésekor az Egységes Magyar Párt ügyvezető elnökévé választották. Beneš elnök a pártja számára kormányzati szerepet, neki magának pedig tárca nélküli miniszteri posztot ajánlott fel kormányában, ő azonban ezt visszautasította. 1938-ban, az első bécsi döntés után, Kassa átadásakor sokak meglepetésére bejelentette, hogy Szlovákiában marad, sorsközösséget vállalva a határ túlsó oldalán rekedt mintegy 65-70 ezer magyarral, bár Magyarországon fényes karrier várt volna rá.

Az önállóvá vált Szlovákia parlamentjének egyetlen magyar képviselőjeként védelmébe vette nemcsak az üldözött szlovákiai magyarokat, hanem a szlovákiai szlovákokat, cseheket és zsidókat is. 1942. május 15-én, a szlovák parlament egyetlen képviselője volt, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. Nyitraújlaki házában üldözött zsidókat bújtatott. Hamis útlevéllel üldözött zsidók tömegét juttatta át a magyar–szlovák határon. Magyarország 1944-es náci megszállása ellen memorandumban tiltakozott

Ellenzéki tevékenysége miatt egyre több támadás érte. Karakán jellemét azonban nem adta fel, a véleményét továbbra sem rejtette véka alá. A háború vége felé a Gestapo is hajtóvadászatot indított ellene. Menekülve, bujkálva vészelte át a háború utolsó időszakát, Pozsonyban maradt.

1945 júniusában Moszkvába hurcolták, ahol koholt vád alapján 10 év munkatáborra ítélték. A Gulágok poklát megjáró Esterházy János a sarkkörön túl végzetes tüdőbetegséget kapott, egészségi állapota 1948 végére válságosra fordult.

Közben Pozsonyban 1947. szeptember 16-án kötél általi halálra ítélték. A szovjetek a súlyos beteg Esterházyt 1949-ben kiszolgáltatták a csehszlovák szerveknek. Közbenjárásra Gottwald államfő a halálos ítéletet „kegyelemből” életfogytiglanra változtatta.

Fogolytársai lelki támasza volt, sorsát néma méltósággal viselte.

Hírdetés

1955-ben általános amnesztia jegyében büntetését 25 évre mérsékelték. Börtönében az 1956-os magyar forradalom híre még visszaadta a szabadság reményét, de november 4-e után állapota rohamosan romlott. A politikai foglyok mírovi börtönéből utolsó üzenete az volt: átadta magát Isten akaratának, szenvedéseit, életét felajánlotta a magyarság felszabadulásáért. Itt halt meg 1957. március 8-án, 56 éves korában, 12 évi rabságban eltöltött súlyos szenvedés után.

Idén január 28-án a csehországi Hanušovicében, kilencvennyolcadik évében elhunyt Jan Janků, Esterházy János egyik utolsó rabtársa, aki elmondta,

Amikor Esterházy János utolsó perceit élte, Janků és társai ponyvával takarták el az ágyát, és őrködtek a folyosón. A szent útravalót a velük raboskodó Vasil Hopko görögkeleti paptól vette magához a mindenki által tisztelt gróf, aki sohasem kérkedett a származásával, s akaratlanul is példaképpé vált.

Janků úgy tartotta, élete legnagyobb eseménye, hogy a börtönévek iszonyatában megtapasztalhatta az Esterházy lelkéből sugárzó mély hitet, ami haláláig elkísérte.

A politikus végső nyugalomra helyezésének első évfordulója alkalmából tartott szentmisén a krakkói érsek személyes küldötte a főpásztor üzenetével érkezett Lengyelországból. Szerinte Esterházy Jánosban az isteni kegyelem méltó és hűséges társra talált, olyan tanúra, aki a gonosz világban is oly sok jót tudott tenni testvéreiért, felebarátaiért. Keresztény értékekből fakadó erkölcsi nagysága az egységet és a megbékélést szolgálta, minden ember jogának és értékének a védelmét hangoztatva és tanúsítva. A megbocsátás és a társadalmi igazságosság apostola volt.

Cselekedetei megérdemlik, hogy különleges tiszteletben részesüljenek, ezért megkezdődtek boldoggá avatásának előkészületei. 2018 novemberében a Vatikán engedélyezte Esterházy János boldoggá avatási eljárásának megindítását. Idén januárban a krakkói püspöki palota kápolnájában esküt tett a gróf boldoggá avatását előkészítő magyar, szlovák, lengyel és cseh szakértőkből álló történészbizottság is.

Úgy küzdött a felvidéki magyarság jogaiért, hogy közben felemelte szavát a Magyarországhoz visszacsatolt területen élő szlovákok jogainak tiszteletben tartása érdekében is.

A V4-es együttműködés keretében, egymással összefogva küzdünk Közép-Európa megerősítéséért, a kereszténység megmaradásáért, nemzeti és kulturális azonosságtudatunk megtartásáért. Ennek előfutáraként Esterházyt tisztelhetjük.

Pásztor Zoltán püspöki helynök rövid beszédében párhuzamot vont a gróf és a három kassai vértanú között, akiknek halálára idén emlékezünk, hiszen pontosan 400 éve történt ez a szomorú esemény.

Béres Viktor elszavalta Horváth Lóránt Himnusz ezerszáz évre című versét.
Palenčárné ismertette, hogy Esterházy boldoggá avatási perének első nyilvános ülésére március 25-én, 12 órai kezdettel a krakkói érseki kápolnában (Franciszkanska u. 3.) kerül sor. Ezt megelőzően az Assisi Szent Ferenc-bazilikában (Plac Wszystkich Świętych 5), 10.30-kor szentmise lesz, melyet a gróf boldoggá avatásáért és a közép-európai nemzetek megbékélésért mutatnak be. Jelentkezni az info@esterhazyjanos.eu táltosposta címen lehet. Az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület autóbuszt indít az eseményre.

A koszorúzás után a nagyjából félszáznyi jelenlévő Orémus Péter fuvolakísérete mellett elénekelte a Szózatot. Mivel ez a nap a székely szabadság napja, illendőnek tartottuk, hogy székely zászlóval tisztelegjünk a vértanú politikus előtt.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »