Kárrendezési útmutató

Kárrendezési útmutató

Mihez kezdjünk, ha bekövetkezik valamiyen biztosítási esemény? Milyen iratokra van szükség? Kárrendezési útmutatónkban összegyűjtöttük azokat az információkat, amelyek egy káresemény kapcsán fontosak lehetnek.

1. Első lépésként biztosítani kell a helyszínt úgy, hogy a kár ne terjedjen, ne nagyobbodjon. Ha biztonsági, higiéniai vagy egyéb okból el kell távolítani vagy odébb kell helyezni a tönkrement tárgyakat, előbb készítsünk alapos fényképdokumentációt, és írjunk listát a megrongálódott dolgokról! Ideális esetben sikerülhet a lehető legpontosabban a kár okát és a biztosítási esemény lefolyását is dokumentálni – készíthetünk fényképeket vagy videófelvételt.

2. Ki kell hívni az illetékes hatóságot! Betöréses lopás vagy rablás esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget, tűz esetén a tűzoltókat (még az aránylag kisebb kárt okozó, eloltott tüzet is jelenteni kellene). Amennyiben lehetséges, amíg a hatósági személyek a helyszínre nem érkeznek, ne mozdítsunk el semmit a helyéről! A rendőrök, illetve a tűzoltók jegyzőkönyvet készítenek, és igazolást adnak, hogy az eseményt jelentettük.

3. A biztosítási eseményt haladéktalanul jelenteni kell a biztosítónak! Ezt megtehetjük telefonon vagy személyesen, ám nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a káresetet mindenképpen írásban is jelenteni kell. Mielőtt telefonálunk vagy személyesen bemegyünk a biztosítóba, készítsük elő a következő adatokat, információkat:

4. A biztosító munkatársával egyezzünk meg a helyszíni szemle időpontjáról! A kényelmesebb és gyorsabb ügyintézés érdekében felhőszakadás, jégverés, vihar, villámcsapás, csőtörés és beázás, illetve a villámcsapás indukciós hatása miatt bekövetkező károk esetében olykor telefonos kárrendezési lehetőség is igénybe vehető. Ez azonban nem azonos a káresemény bejelentésével! A telefonos megbeszélést a biztosító kárszakértője kezdeményezheti a kárbejelentést követően, amennyiben a bejelentés alapján úgy ítéli meg, hogy helyszíni szemlére nincs szükség. Ha azonban szükség van helyszíni szemlére, a biztosító kárszakértője számára lehetővé kell tenni, hogy a sajátszemével győződjön meg a kár mértékéről, illetve hogy megvizsgálhassa a biztosítási esemény okait. Lopás, rablás, tűz vagy nagyobb kár esetében a kárszakértő azonnal ki szokott menni a helyszínre, egyébként pedig előzetesen telefonon egyeztetik a helyszíni szemle időpontját, illetve telefonos elérési lehetőség hiányában írásban küldenek értesítést.

5. A biztosítóba juttassunk el minden szükséges dokumentumot! A biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához a biztosító munkatársai káresettől függően különböző iratokat és bizonylatokat (számlákat, szakértői véleményt, értékbecslést stb., lopás, rablás és tűz esetén a megrongálódott tárgyak fényképét) kérhetnek a biztosítási feltételekben foglaltak szerint. Ezek mielőbbi átadásával felgyorsítható a kárrendezés menete.

6. A helyszíni szemle után a káreseményt bejegyzik, a begyűjtött információk és iratok alapján kiszámolják a kártérítés összegét, és lezárják az ügyet. Az ettől számított 15 napon belül a biztosító kifizeti a kártérítést. Nagyobb károk esetén, amikor speciális szakértői véleményre, például statikus szakvéleményére is szükség van, a dolog elhúzódhat. Amennyiben az ügy 1 hónapon belül sem zárul le, írásban kérhetünk bizonyos kártérítési előleget. (sza)


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »