Az Árpád-ház 1301-ben történt kihalása után a több évig tartó trónharcokat követően az Anjou-házbeli Károly Róbert került a magyar trónra. Uralkodásának első szakasza a kiskirályok hatalmának megtörésével telt.
A királyi hatalom és az ország egységének helyreállítása után kezdődött az ország gazdasági életének konszolidálása és fellendítése. Az ország adottságait kihasználva Károly Róbert egyik legfontosabb feladatának tekintette a gazdasági és pénzügyi reformok bevezetését, hogy a királyi kincstárat feltöltse. A nemesfémbányászat támogatására olyan bányatörvényt alkottak, melynek értelmében a földesurak és a bányavárosok is részesültek egyharmad részben a korábban csak királyi jövedelemnek számító bányászati termékekből. Ekkor lendült fel a nemesfémbányászat a Felvidéken, ekkor lett Körmöcbánya az aranybányászat központja.
A várost egyébként sziléziai és türingiai német telepesek alapították még a 12. században. A tatárjárás után újabb telepesek is érkeztek, s a század végére megerősödött az aranybányászat. Ennek a fejlődésnek lett tulajdonképpen az elismerése, hogy Károly Róbert 1328. november 17-én kiadott oklevelével szabad királyi bányavárosi jogokkal ruházta fel Körmöcbányát.
Károly Róbert a bányatermelés mellett a pénzverést is megreformálta. A pénzverés uralkodói jog volt, ezért a király az országban tíz pénzverői kamarát szervezett,
melyek közül a legfontosabb a körmöcbányai volt. 1325-ben itt kezdték el verni, firenzei mintára, az állandó értékű aranyforintot. A pénz előlapján a firenzei liliom (Anjou-liliom), hátlapján Keresztelő Szent János képe volt. A körmöci aranypénz körmöci dukátként is ismert volt. Körmöcbánya a középkorban a pénzverés központja volt a Magyar Királyságban. A pénzverde napjainkig működik a városban.
Mivel a város hírnevét Károly Róbert kiváltságlevele alapozta meg, ezért döntött úgy a város önkormányzata, hogy szobrot állít az első Anjou-házbeli magyar királynak. A város főtere védelem alatt állt, ahol semmilyen építményt nem lehetett emelni, ezért a pénzverde előtt helyezték el a király mellszobrát, Pavel Dubin alkotását. A talapzatán csak szlovák és angol nyelvű felirat látható. Magyarul így hangzik: magyar király – Anjou Károly Róbert – Körmöcbánya város alapítója -1838. november 17.
Megjelent a Magyar7 hetilap 39. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
