Karadzic bűnös

Karadzic bűnös

Több mint két évtizeddel a boszniai háború után ma ítélet született az egykori pszichiáter, költő, majd boszniai szerb elnökből lett természetgyógyász perében: a hágai Nemzetközi Törvényszék szerint Radovan Karadzic emberiesség elleni bűnökért felelős.

Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök felelős boszniai településeken elkövetett emberiesség elleni bűnökért – állapította meg a hágai Nemzetközi Törvényszék a politikus perében csütörtökön tartott ítélethirdetésen, ugyanakkor a népirtással kapcsolatos vádak egyikében sem találták bűnösnek.

Pedig szerdán még Karadzic rendkívül optimista volt. Akkor a balkáni oknyomozó újságírói hálózatnak (BIRN) ártatlannak vallotta magát, és egyenesen így fogalmazott: „tudom, mit akartam, mit tettem, sőt azt is, amiről álmodtam, és egyetlen értelmes bíróság sincs, amely elítélhetne”. De van – cáfolt rá a mai ítélet.

Pszichiáterből pszichopata

A montenegrói születésű Karadzic édesapja a második világháború idején csetnik volt, börtönbe is került emiatt. A fia már 15 évesen Szarajevóba költözött, itt tanult, hogy később a pszichiátriának szentelje életét. Így is lett: a szarajevói orvosi egyetemre került, diplomamunkáját pedig a neurotikus zavarokról és a depresszióról írta, mivel ő is gyakran szenvedett ettől a betegségtől.

Miután praktizálni kezdett, gyorsan megtalálta a könnyű pénzszerzés útját: bűnözőknek állított ki hamis pszichológiai értékeléseket, ami miatt később lebukott – ezért később három éves börtönbüntetést kapott. Ekkor kezdett drámákat írni, amiben már jóval nagyobb sikereket ért el, mint „tudományos” munkásságával.

A jugoszláviai rendszerváltással úgy érezte, eljött az ő ideje. 1989-ben pártot alapított, ami a Szerb Demokrata Párt nevet kapta, 1991-ben már e párt élén szervezte meg Boszniában a szerb autonóm tartományokat. 1992-ben ő lett a boszniai Szerb Köztársaság első elnöke, de ekkor sem titkolta szándékait: többször megfenyegette a bosnyák közösséget.

A csúcspont: Srebrenica

Végül be is váltotta az ígéretét: a több éves boszniai háborúban 31 ezer bosnyák katona, és még ennél is több, 32 ezer bosnyák civil lakos halt meg. Habár a délszláv háborúk során több helyen is sor került tömeggyilkosságokra, ezek közül az 1995-ös srebrenicai vérengzés messze kiemelkedett: a második világháború óta Európában ez volt a legvéresebb tömegmészárlás, amit elkövettek.

1995. július 6-tól 26-ig a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg, majd tömegsírokba temették őket. Mikor később napvilágra került a brutális gyilkosságsorozat, felső utasításra kihantolták a halottakat, és szétszórva, kisebb tömegsírokba temették őket. Így nem véletlen, hogy a háborút lezáró daytoni békeegyezmény óta még napjainkban is előfordul, hogy újabb tömegsírokat fedeznek fel: olyan áldozat is akadt, akinek a maradványait több különböző helyen találták meg.

Karadzic erről később azt mondta: a srebrenicai vérengzés csupán mítosz, a bűncselekményeket a muzulmánok követték el, majd a boszniai szerbekre terelték a gyanút.

A bujkáló exhibicionista

Dragan Dabic álnéven bujkált évekig Fotó: STR / Europress/AFP

Mindenesetre Karadzic a boszniai háború végeztével eltűnt a felelősségre vonás elől, de a feltűnési viszketegsége nem hagyta nyugodni: először Dragan Dabic álnéven természetgyógyászként kereste a kenyerét, majd nyilvános előadásokat kezdett tartani. Olykor-olykor még emelte is a tétet: kiadatta a legújabb verseit, sőt még olyan katonai veterán kocsmákba is járkált, ahol a falon éppen az ő fényképe lógott: a hosszú szakállt növesztett öregembert persze nem ismerték fel a kocsma vendégei.

Aki azonban szeret játszani a tűzzel, előbb vagy utóbb mindig megégeti magát: 2008 nyarán valaki felismerte a sarlatánt. Ugyan később felmerült egy olyan verzió is, hogy egy mobilhívás buktatta le a szökevényt, annyi bizonyos: a hatóságok pontosan tudták, kit kell keresniük aznap, amikor letartóztatták. Júliusban pedig Karadzic már a hágai bíróság elé is került: itt közel nyolc évig ismételgette, hogy őt nem megbüntetni, hanem kitüntetni kellene.

Akiknek hős marad

A szerb nacionalisták máig hősként tekintenek rá Fotó: Alexa Stankovic / Europress/AFP

Hágai ítélet ide vagy oda, a szerbiai, illetve a boszniai szerbek körében a mai napig akadnak olyanok, akiknek a szemében Karadzic valóban csak a szerb érdekeket védte. Ők már a politikus elfogása előtt egyfajta népi folklórt akartak teremteni a kedvencük köré: dalokat írtak a politikushoz vagy pólót nyomtak az arcképével, amit aztán büszkén viseltek.

De Karadzic nem pusztán szubkulturális jelenség a Balkánon. Vasárnap Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke Szarajevó közelében, a boszniai háború idején a szerbek fellegvárának számító Pale településen egy egyetemi kollégiumot avatott fel, ami Karadzic nevét fogja viselni.  „Annak a férfinak szenteltük ezt a kollégiumot, aki kétségtelenül lerakta a Szerb Köztársaság alapjait” – jegyezte meg az elnök.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »