Káosz az Eb előtt, megállhat az élet Franciaországban

Nem vonjuk vissza a munkajogi törvényt – jelentette ki Francois Hollande francia államfő a Sud Ouest című regionális lapnak adott interjúban. Nem módosítanak a legvitatottabb cikkelyen sem, vagyis fenntartanák, hogy a vállalati megállapodások eltérhessenek az ágazati kollektív szerződésektől. Hollande mindezt akkor szögezte le, amikor Franciaországban egymást érik a tiltakozó megmozdulások, sztrájkok. A múlt héten az üzemanyag-ellátást nehezítette meg az olajfinomítók leállításával a fő szervező, a CGT szakszervezet, most pedig a közlekedést igyekeznek megbénítani. Országos gördülő sztrájkot hirdettek a vasúti dolgozók mindenfajta hálózatra (a nagysebességű TGV-k mintegy 60 százaléka jár majd, az elővárosi vonatoknál, illetve a főváros környéki, a metróhoz csatlakozó RER-nél nagyobb leállások lesznek). Csütörtökön a párizsi RATP közlekedési vállalat dolgozói következnek, pénteken kezdődik a légi irányítók munkabeszüntetése, az Air France-KLM pilótái pedig „valamikor júniusra” ígérnek hosszabb sztrájkot.

Történik mindez úgy, hogy június 10-én megkezdődik a franciaországi foci Eb, amelyre mintegy 2,5 millió külföldi nézőt várnak, bár – mint a GNI francia idegenforgalmi szövetség figyelmeztetett – a novemberi párizsi merényletek hatása nagyon meglátszik az idei foglalásokon. A munkajogi törvény radikális módosítását februárban terjesztette be Manuel Valls kormányfő, és a márciusi tiltakozások után még módosítottak rajta (ennek köszönhető, hogy egyes szakszervezetek támogatják). A parlament alsóházában sokan ellenezték a változásokat, ezért Hollande elnöki rendelettel nyomta át, a szenátusban június 13-án kezdődik a vita, és a mostani interjúban az államfő azt sejtette, hogy szükség esetén ott is élne különleges jogkörével.

A tiltakozók kifogásolják, hogy a heti 35 órás munkaidőt könnyebben lehetne meghosszabbítani, a rendkívüli szabadságok kiadásánál szigorúbbak lehetnek a munkaadók. A fő probléma azonban az, hogy a törvény megkönnyítené a munkavállalók ma rendkívül szigorúan szabályozott elbocsátását. A jogalkotók azt remélik ettől, hogy a vállalatok könnyebben vesznek fel alkalmazottakat, ha tudják, hogy a nehezebb időkben meg tudnak tőlük válni. Hasonló változást fogadtattak el az elmúlt egy-két évben Olaszországban és Spanyolországban, és ez volt az egyik kulcspontja a tíz évvel ezelőtti német munkaerőpiaci reformnak is, amely nagyban hozzájárult a gazdaság fellendüléséhez.

Németországban a májusi adat szerint már csak 6,1 százalék a munkanélküliségi ráta, szemben a jó ideje 20 százalék fölötti spanyol, illetve 10 százalék fölötti olasz mutatóval. Franciaországban 10 százalék körül ingadozik a munkanélküliek aránya, Hollande pedig korábban azt mondta, csak akkor indul a 2017. tavaszi elnökválasztáson, ha sikerül tartósan ez alatt tartani a mutatót. A mostani reform hatása egy év alatt aligha érvényesülhet teljesen, de Hollande amúgy is minden idők legnépszerűtlenebb francia elnöke, így sok vesztenivalója nincsen.

Szerző: Szabó Márta


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »