Kallós Zoltánt köszöntötték Székesfehérváron

Kallós Zoltánt köszöntötték Székesfehérváron

Életútjának állomásait – népi dallamokkal és táncokkal felelevenítő – műsorral köszöntötték a székesfehérváriak a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban Kallós Zoltán néprajzkutatót és népzenegyűjtőt 90. születésnapja alkalmából március 31-én, csütörtökön.

A számos díjjal elismert Nemzet Művészének Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Székesfehérvár Tiszteletbeli Polgára” kitüntető címet adományozott, amit dr. Cser-Palkovics András adott át az ünnepeltnek.

Köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere személyes élményekkel kezdte. Felidézte, hogy a honosításkor, az egyik eskütétel alkalmával két idős hölgy, az állampolgári eskü letétele után mondta ki ezeket a szavakat: „Hatvan éve várok rá” és „Most már nyugodtan halok meg.” „Ezek a mondatok is jelzik, hogy számunkra milyen felelősséget jelent ennek a kultúrának a fenntartása, értékeinek megőrzése és az, hogy segítsük az anyaországból a nem anyaországban élőket abban, hogy kultúrájukat, nyelvüket tovább tudják örökíteni nemzedékről nemzedékre.” – emelte ki ünnepi beszédében Cser-Palkovics András polgármester.

A gálán a súlyos beteg Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató Kallós Zoltánhoz intézett szavait az est háziasszonya, Vakler Anna olvasta fel. A kultúra – mint fogalmazott – az ember szükségleteinek kielégítésére létrehozott eszközök és módok összessége. „A szükséglet pedig mindaz, ami nélkül nem élhet az ember, a társadalom. S a népek öntudatlanul, a hagyományt követve, kielégítették azokat. Amely népek viszont nem tudták kielégíteni szükségleteiket, elpusztultak. A művészet is szükséglet. A közösség élményét, az összetartozás bátorító tudatát is adja, miközben gyógyít, vigasztal, gyönyörködtet.”

Az ünnepségen Spányi Antal megyéspüspök arról beszélt, hogy Kallós Zoltán 90 életévébe belefért „az elszakadás s visszatérés, az újra elszakadás fájdalma, a szülőföldön a kisebbségi lét keserűségének megtapasztalása, küzdelem a megmaradásért, egy szebb, igazabb jövőért, a minden embernek – a magyarnak is – kijáró autonóm létért, remények ébredése, gyökeret-vesztett emberek árulása miatt a remények megtorpanása – szégyenletes módon, majd mégis újra felébredése és lángolása is”.

Mezőföld, Moldva és Gyimes, Kalotaszeg, Mezőség, Válaszút és Bonchida dallamaival, táncaival ajándékozták meg a székesfehérvári népi zenekarok, néptáncegyüttesek, valamint zenészek, énekesek és táncosok az erdélyi magyarság emblematikus személyiségét, az erdélyi magyar népzenei és néptáncmozgalom elindítóját, Kallós Zoltánt. A 90. születésnapját ünneplő néprajzkutatónak gálaműsorral kedveskedtek a székesfehérváriak a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az egyes műsorblokkok Kallós Zoltán életének meghatározó állomásait idézték fel, énekekkel, táncokkal, dallamokkal.

Az esten fellépett az Alba Regia Táncegyüttes, az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola, a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Galiba, a Gatyamadzag, a Magos, a Tilinkó és a Szedtevette Zenekar, valamint több szólótáncos, zenész, énekes.

A műsor végén Kallós Zoltántól hangzott el egy idézet: „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.” S a jelenlévők így is tettek, énekesek, zenészek, táncosok, nézők, gyerekek és felnőttek közösen énekelték el az ünnepeltnek a Sok születésnapokat … kezdetű éneket.

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye; Székesfehérvár.hu

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »