Juncker a migránselosztás kapcsán: egy másik pályát kell kijelölni azoknak, akik nem akarnak mindenben együttműködni

Juncker a migránselosztás kapcsán: egy másik pályát kell kijelölni azoknak, akik nem akarnak mindenben együttműködni

Teljes tévedésben vannak azok, akik azt gondolják, hogy elérkezett az idő Európa feldarabolására, de az Európai Uniónak a mai világhoz kell igazítania a szabályait, és egyes államok számára új pályát kell kialakítania – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken, az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződésről szóló megállapodás 25. évfordulóján.

Tíz év múlva Európa a világ bruttó nemzeti termékének (GDP) a jelenlegi 25 helyett mindössze 15 százalékát állítja majd elő, húsz év múlva pedig már egyetlen európai ország sem tartozik majd a világ hét legnagyobb gazdasága közé – közölte a maastrichti évforduló alkalmából rendezett hollandiai konferencián Jean-Claude Juncker.

Hozzátette, a 20. század elején még a Föld lakosságának mintegy 20 százaléka Európában élt, ez a szám ma 5-7 százalék közé tehető, az évszázad végére pedig 4 százalékra esik. "Ezért aztán teljes tévedésben vannak, akik úgy vélik, hogy itt az ideje a lebontásnak, Európa feldarabolásának, és a kontinens nemzeti egységekre történő felosztásának" – mondta.

"Különálló nemzetenként nem fogunk tudni létezni az Európai Unió nélkül" – mondta Juncker, aki szerint nem elég az európai integrációt a múltból kiindulva elmagyarázni. "Az EU-t azon keresztül kell megvilágítani, hogy mit tud adni a jövőre nézve" – magyarázta.

A bizottság elnöke szerint a migrációs válság lerombolta azt az alapelvet, hogy az EU a közösen elfogadott szabályokon alapul. "Ez valami új. Európa világháború utáni történelmében először fordult elő, hogy nem minden tagállam alkalmazta a közösen elfogadott szabályokat" – fogalmazott.

Juncker szerint épp ezért egy másik pályát kell például kijelölni azon államok számára, amelyek nem akarnának minden területen annyira szorosan együttműködni, mint a többiek. "Ez nem lenne tragédia és válsághelyzet sem. Ez egy esély lenne" – mondta Juncker. "A szerződéseket a mai világhoz kell igazítanunk" – fogalmazott.

A bizottsági elnök utalt rá, hogy egy ilyen másik pálya akár a nemrég az unióból való kiválást választó britek számára is vonzó lehetne.

A hollandiai Maastrichtban huszonöt éve állapodtak meg az Európai Közösségek állam- és kormányfői a szervezet helyébe lépő, 1993. november 1-jén megalakult Európai Unió alapszerződésében. A Maastrichti Szerződéssel létrejött a jogi személyiséggel nem rendelkező, három pilléres Európai Unió. Az első pillér a korábbi Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés, kibővülve a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásával; a második a közös kül-és biztonságpolitika; a harmadik a bel- és igazságügyi együttműködés. Az Európai Unióval együtt számos új intézmény jött létre, mint például az európai ombudsman, az Europol, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, intézményesült az Európai Tanács. Az EU legfontosabb szerveinek szintjére emelték az Európai Számvevőszéket, és több intézmény, mint például az Európai Bizottság új nevet, míg a Bíróság új hatáskört kapott. A szerződés biztosította a közösségi szinten egyeztetett tevékenységet a jogalkotás és igazságszolgáltatás egyes területein, a közösségi jogot érintő kérdésekben bevezette a miniszteri tanács és az Európai Parlament együttes döntését, létrehozta az uniós állampolgárság fogalmát, és további területekre – köztük az oktatás, kultúra, környezetvédelem – terjesztette ki a közösségi fellépést. Tizenegy tagállam 1999. január 1-jén bevezette a közös fizetőeszközt, az eurót, amely 2002 óta a készpénzforgalomban is átvette az addigi nemzeti valuták szerepét.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »