Józan észnek ellentmondó agrártámogatás

Józan észnek ellentmondó agrártámogatás

Várhatóan már szeptemberben kiírják a pályázatot plusz negyvenmilliárd forint agrár-környezetgazdálkodási forrásra – értesült lapunk. Az agrárfejlesztési támogatások elnyerését ugyanakkor csak a józan észnek ellentmondó feltételek vállalása esetén segítik.

Az Európai Unió mezőgazdasága egyre kevésbé lesz versenyképes, mert hiába költ el az EU évente közel hatvanmilliárd eurót agrártámogatásokra, ha ennek töredéke szolgálja csak azt, hogy a tagországok mezőgazdasága világviszonylatban is versenyképessé váljon. Erre hívták fel a figyelmet a lapunk által megkérdezett agrárszakértők azzal kapcsolatban, hogy szeptemberben plusz negyvenmilliárd forintnyi agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatási keret nyílhat meg a hazai gazdálkodók előtt. A szakemberek szerint elég nehéz időszakot élnek a mezőgazdaságban tevékenykedők, nemcsak Magyarországon, hanem a világ más részein is. Alacsonyak az árak, és nem is várható, hogy rövid vagy középtávon jelentősen emelkednének. Ez az agrárvállalkozók számára azt jelenti, hogy a jelenlegi árszintre nem lehet építeni, legfeljebb alkalmazkodni lehet hozzá. Meg kell keresni tehát azokat a tartalékokat, amelyekkel a termelési költségek csökkenthetők. Ez egyértelműen beruházást jelent, tehát olyan technológiát, olyan menedzsmentmódszereket kell alkalmazni, amelyekkel költségcsökkentés érhető el – hangsúlyozták. Ám ez egyáltalán nem könnyű.

Egyetértett a szakértőkkel egy, a pályázatokat jól ismerő, növénytermesztéssel és sertéshizlalással is foglalkozó, lapunknak nyilatkozó dunántúli agrárgazdálkodó is. Azt hangsúlyozta, hogy az agrárfejlesztési pályázatoknak nem a bonyolultságával van a probléma, hanem a tartalmával, mégpedig a bírálati részével. Nagyon sok esetben ugyanis olyan elemekért adnak pluszpontot a pályázónak, ami ellentétes az érdekeivel. Szinte minden pályázat pluszpontokkal díjazza például, ha valaki létszámbővítést vállal. Csakhogy egy XXI. századi technológiába akkor van értelme befektetni, ha azáltal a jövőben jóval kevesebb munkaerőre lesz szükség. A több és modernebb technológia használata és az alkalmazottak számának növelése nagyon nehezen egyeztethető össze.

– Ezek tehát éppen ellentétes érdekek – hívta fel a figyelmet. Kifejtette továbbá: miközben egy ezres sertéstelep megépítésére pályáznak, úgy gondolják, hogy a mostani ezres telepükön dolgozó 18 fő helyett ott maximum 11-12-re lesz szükség. De ha ezt őszintén beírják a pályázatba, nemhogy pluszpontokat kapnának, hanem még le is vonnak tőlük. Kinek az érdeke ez? – kérdezi. Szerinte nem kellene összemosni az árutermelő mezőgazdaságot némelyek szociális ellátásával, még ha ez az államnak jól jönne is.

A Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága egyébként arról értesítette lapunkat, hogy várhatóan már szeptemberben megnyílhat plusz negyvenmilliárd forint akg-támogatási keret a magyar gazdálkodók számára, miután sikeresen zárult az egyeztetés Brüsszellel. Háromszorosan meghaladták az igénylések a decemberben lezárult, 240 milliárd forintos akg-keretet, s a sok esetben megmagyarázhatatlan elutasítás elégedetlenségi hullámot indított el gazdálkodók körében. A Miniszterelnökségen az akg-támogatásokkal kapcsolatos döntés eredményeit mérlegelve úgy látták, a szőlő- és gyümölcstermesztésnél, illetve az állattenyésztésnél nagyobb lett az elutasítási arány, mint a teljes akg esetében. Ezek mögött megyei, térségi eltérések is vannak, például Bács-Kiskun, Csongrád és Heves megyében is nagyobb volt az elutasítási arány az átlagosnál.

– A Miniszterelnökség minden lehetőséget figyelembe vett annak érdekében, hogy a szőlő- és gyümölcsültetvényen gazdálkodók mintegy 15 milliárd, míg az állattartók – állatlétszámhoz igazodva – 25 milliárd forintos új kiírás keretében csatlakozhassanak a programhoz. Ehhez azonban egyeztetéseket kellett lefolytatni az Európai Unió érintett szervezetével, valamint a vidékfejlesztési program intézkedéseit is át kell tekinteni. A sikeres brüsszeli egyeztetések után megjelenő, kétkörös pályázati felhívás nyomán az ötéves kötelezettségvállalási időszak a tervek szerint 2017. január 1-jétől kezdődik – közölte a Miniszterelnökség.

A napokban az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár is felidézte, hogy a Vidékfejlesztési program több kiírása esetében is jelentős túligénylés történt. Kis Miklós Zsolt szerint a 2014–2020-as, 1300 milliárd forintos program keretében tavasszal a három nagy állattenyésztési ágazat – a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés – számára meghirdetett, 20-20 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőség várhatóan nem lesz nyitva két éven át, mivel az első pályázati szakaszban négyszeres volt a túligénylés. A legnagyobb, 85 milliárd forintos igény a szarvasmarhatartók részéről érkezett, a technológiai fejlesztések támogatására 1350 gazdálkodó pályázott.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »