Török Adrienne, az elóKONCERT szervezőiroda egyik vezetője, aki 1994 óta folyamatos kapcsolatban volt az Omega együttessel, illetve hétfőn elhunyt énekesével, zeneszerzőjével, szövegírójával, Kóbor Jánossal. Az énekes halálhíre annyira megrázta a szervezőt, hogy kérdéseinkre is csak pár órányi türelmi idő után tudott érdemben válaszolni.
Ezek során tudtuk meg, hogy Dunaszerdahely városa, a Csallóközi Vásár 40-edik évfordulóját egy kiemelkedő zenei eseménnyel kívánta emlékezetesebbé tenni, s a város választása a szintén jubiláló, megalakulásuk 60. évét ünneplő Omegára esett. Ennek kapcsán már idén októberben megbeszélést folytattak Kóborral, s a ma7.sk-nak nyilatkozó Török Adrienne szerint már akkor mintha furcsa lett volna az énekes hangja. Kétségeit a világhírű együttes énekese azzal magyarázta, hogy „megfázott egy kicsit.”
Török Adrienne elmondta, hogy Kóbornak további terve volt egy templomturné a Testamentum nagylemezhez, ez azonban sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem jöhetett létre az aktuális vírushelyzet miatt.
Templomi fellépésük viszont volt Szlovákiában, a legemlékezetesebb talán a kassai Szent Erzsébet dómban tartott föllépés volt, de ezen kívül előadást tartottak a rimaszombati református templomban is. Kassa egyébként is kedvelt helyszíne volt az együttesnek, a nagy, városi sportcsarnok is probléma nélkül telt meg a koncertjükre.
Együttműködésük Csehországra is kiterjedt, bár a legfiatalabb generáció számára nehezen érthető, hogy egy magyar rockegyüttes hogy tud teltházat produkálni a távoli Prágában, Pardubicén vagy Třinecen. Ahogy azt Török Adrienne elmondta, mindenütt az egykori keleti blokk talán egyetlen, külföldön is sikeres együttesét látták bennük, s a dalait mindenütt magyar nyelven előadó Omega fellépéseit sosem kísérte rendbontás, vagy esetleges nemzetiségi torzsalkodás.
Ahogy a koncertiroda vezetője elmondja, Kóbor János rendkívül nyitott és érdeklődő művész volt, folyamatosan szemmel tartotta a fejlődés lehetőségét, s talán portálunk olvasóinak jelentős része is emlékszik arra, hogy a fényágyúk, füstgépek vagy lézertechnika színpadi felhasználását nagy mértékben ők honosították meg tájainkon. Minden ilyesmi főképpen Kóbor agyából pattant ki – teszi hozzá Török Adrienne.
Megtudtuk azt is, hogy zenekar a rendszerváltás után nehezebben vállalt külföldi fellépéseket, a nemcsak magyar területekre szóló teljes nyitással kapcsolatos végleges döntést a Napot hoztam, csillagot…! című előadásuk összeállításakor hozták meg, s ennek mintegy nyilvános főpróbáját Dunaszerdahelyen, a DAC stadionban tartották meg.
A sok közös munka során Kóbor Jánost, mint egy zseniális embert ismerte meg, ezért, mondja Török Adrienne sírásba hajló hanggal, szinte teljesen érthetetlen a vírussal, illetve az oltással kapcsolatos álláspontja. Bár közeledett a nyolcvanadik éve felé (78), nem volt semmilyen alapbetegsége, ezért talán olyan érzés keríthette hatalmába, hogy kitűnően működő immunrendszere ellenállhat szinte mindennek? – teszi fel a kérdést interjúalanyunk.
Nem akart oltakozni, hitte, hogy őt ez elkerüli, vagy ha el is kapja, könnyedén legyőzi, mint máskor az influenzát, amikor legfeljebb lázcsillapítót vett be – sorolja, majd szomorú hangon teszi hozzá, ez halálos tévedése volt az rocksztárnak.
A beszélgetésbe bekapcsolódik Török Elemér is, a koncertiroda alapító tulajdonosa, aki Kóborék korszakokon átívelő munkásságáról mond el egy történetet. Ennek lényege, hogy az együttes moszkvai koncertje után legnagyobb meglepetésükre az orosz ortodox egyház vezetése a Romanov Nagykereszt Emlékéremmel tüntette ki Kóbor Jánost, és ismerte el az együttes működését.
Kóborékat váratlanul érte a megtisztelés, s érdeklődésükre a díjat átadó pópa annyit mondott, a Brezsnyev-érában mi a szakállunkkal, önök pedig a hajukkal és a zenéjükkel tiltakoztak a kommunizmus fojtó légköre ellen.
A Török házaspár meggyőződése, hogy egy igazi rocksztárt, de ezzel egyetemben egy ténylegesen nagybetűs embert vesztettünk el!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »