Jóval hamarabb létrejöhetett az élet a Földön, mint eddig hitték

A földi életre utaló eddigi legrégebbi szerves fosszíliákat találhatták meg 3,7 milliárd éves kövekben Grönlandon.

A Grönland egyik legújabban megolvadt területén, a délnyugati részén lévő Isua régió szikláiban 1-4 centiméteres apró kitüremkedéseket fedeztek fel. A szakértők szerint megkövesedett mikrobacsoportokról van szó, hasonlókról azokhoz, amelyek ma szerte megtalálhatók a tengerekben.

Ha bebizonyosodik, hogy a sztromatolit nevű baktérium megkövesedett csoportjáról van szó, akkor ezek lehetnek a legkorábbi életre utaló jelek a Földön, 220 millió évvel megelőzve az eddigi legrégebbinek vélt, Ausztráliában talált leleteket.

A felfedezés alapján feltételezhető, hogy az élet jóval hamarabb és könnyebben jött létre, mint azt eddig hitték, mintegy félmilliárd évvel a Föld kialakulása után.

Ez pedig reményt adhat az élet kifejlődésére máshol is, például a Marson – mondta Martin Van Krankendonk, a Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatója, az Ausztrál Asztrobiológiai Központ igazgatója.

“A lelet arra utal, hogy a Föld már nem egyfajta pokol volt 3,7 milliárd évvel ezelőtt. Olyan hely volt, ahol kivirágozhatott az élet” – mondta Allen Nutman, az ausztráliai Wollongongi Egyetem munkatársa, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője.

A szakértők korábban úgy vélték, több időnek kellett ahhoz eltelnie, hogy élet alakuljon ki a hűlni kezdő olvadt Földön. Az újonnan felfedezett lelet azonban jóval összetettebb, mint hogy azt feltételezzék, a kezdetleges élet kialakulást közvetlenül követő időszakból származik.

A sztromatolitokra kőzetkitüremkedésekben bukkantak, amelyek egy kivételesen meleg tavasz után az elolvadt jég és hó alól a felszínre kerültek. A kutatók vulkáni hamu- és urániumos cirkonrétegek, valamint ólom elemzésével becsülték meg a leletek korát és határozták meg 3,7 milliárd évben.

Amikor a sztromatolitok ragacsos tömegekben elkezdtek növekedni egy elfeledett tengerfenéken, a maihoz képest harminc százalékkal halványabb Nap körül keringő Föld valószínűleg hasonlatos volt a Marshoz.

“Teljesen más világ lehetett fekete kontinensekkel, egy zöld óceánnal és narancssárga éggel. A táj valószínűleg fekete volt, mert az olvadó láván nem éltek növények, miközben a nagy mennyiségű vas zöldre színezte az óceánt. Mivel az atmoszférában nagyon kevés volt az oxigén, és az okozza az ég kékségét, domináns színe akkoriban valószínűleg a narancssárga volt” – fejtette ki a szakértő.

Abigail Allwood, a  NASA asztrobiológusa, aki korábban megtalálta az eddigi legrégebbi fosszíliát, egy 3,48 milliárd éves kövületet Ausztráliában, azt mondta, megfelelő az új lelet datálása. A kutató ugyanakkor kifejtette, nincs teljesen meggyőzve arról, hogy a leletek valaha élőlények voltak.

Úgy véli, nincs elég bizonyíték annak eldöntésére, hogy tényleg életről vagy geológiai furcsaságról van-e szó. “Jó lenne, ha több bizonyítékunk lenne, de ez túl nagy kérés ezektől a kövektől” – mondta Allwood.

Csatolt_cikkek: Olvasta már?Hivatalos lehet az antropocén mint földtörténeti korKiválasztották a Földhöz legjobban hasonlító bolygókatAz emberi természet sötét oldala miatt gyorsult fel az ősemberek vándorlásaRovatok: TudományTelepülés: VilágCímkék: tudomány, kutatás, Föld, élet, szerves fosszília, földi élet, kialakulás, GrönlandForrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »