Jordániában nyitva maradt a szent kapu

Jordániában nyitva maradt a szent kapu

Anjarában, egy Szíriához közeli kisvárosban nyitották meg az irgalmasság szentéve kezdetén Jordánia egyetlen szent kapuját. Ez a kapu a szentév november 20-i lezárását követően is nyitva marad. Hugo Alvaniz plébános egyszerűen fogalmazza meg az okot: „Itt szükségünk van az irgalmasságra.”

Ferenc pápa november 20-án bezárta a vatikáni Szent Péter-bazilika szent kapuját, ezzel lezárta az irgalmasság szentévét. A jordániai Anjarában a Szűz Máriáról elnevezett nemzeti szentélyben azonban nyitva marad a kapu. A húszezer lakosú kisváros lakói nagyrészt muszlimok, mindössze 1 200 keresztény él itt. A szíriai határ közelében fekszik a városka, a határon túl háború zajlik öt éve.

Az irgalmasságnak ezen az előretolt állásán nyitották meg Jordánia egyetlen szent kapuját. A szentélyben található egy Mária-szobor, amely szemtanúk szerint 2010. május 6-án vért könnyezett. A helyi hívek szerint könnyei az arab tavasz néven ismert erőszakhullám, a közel-keleti háborúk okozta szenvedések miatt hullottak. Sok menekült jött ide a háború elől, a szentélyben és a vele szomszédos plébánián befogadásra találtak, gondoskodnak róluk.

Az irgalmasság szent kapuja nyitva marad Jordániában, ebben a nagylelkű országban, amely hétmillió lakosa mellé másfél millió szíriai és iraki menekültet fogadott be. „A közösség nagyon aktív, igyekszik konkrét segítséget nyújtani, az emberek – nem csak a menekültek – szükségleteihez igazodva. Van egy iskolánk több mint kétszáz diákkal, akik keresztények és muszlimok vegyesen, egészségügyi és pszichológiai centrumot működtetünk fogyatékkal élők és családjaik számára, és van egy árvaházunk, amelyben 38 gyerek él, köztük sokakat a nagy szegénység miatt hagytak el a szüleik” – mesélte el az olasz Sir hírügynökségnek Hugo Alvaniz argentin pap, szerzetes. Hozzátette, hogy a területen nem nagyon van munkalehetőség, az emberek főként mezőgazdaságból élnek.

Az iskola falán óriásplakát őrzi annak a 2014-es, történelmi találkozásnak az emlékét, amikor Ferenc pápa és II. Abdullah jordán király kezet fogott egymással.

Befogadás, megosztás és párbeszéd – ezek a jellemzői annak a jól működő stratégiának, amely a keresztény–muszlim együttélés alapját adja. A keresztények látogatnak börtönöket is, nemrég pedig egy kis kulturális központot nyitottak, ahol különböző vallású és etnikumú fiatalok találkozhatnak. Az iskola igazgatója elmondta: „Az együttélést és egymás kölcsönös megismerését egészen kis korban tanítjuk az osztályokban. A fiatalok jelentik a nép jövőjét. Ezért meg kell tanulniuk tisztelni a másikat, bármilyen vallású, bárhonnan származik.”

Az olasz püspöki konferencia is segíti a térséget, 2014 és 2017 között 300 ezer eurónyi összeget fordítottak fejlesztő programokra. Ösztöndíjjal támogatják a helyi és menekült általános gyerekek tanulását; az oktatás minőségének javítása érdekében képzést biztosítanak a tanároknak.

„Nem teszünk csodát, azt az Úr teszi. Ezért tartjuk nyitva a szent kaput” – vallja Hugo atya. Anjarában az irgalmasság befogadást, a kirekesztettek, a kiselejtezés kultúrája által kivetettek iránti szeretetet jelenti, ahogyan Ferenc pápa tanítja. A szent kapu mindenki számára nyitva áll, a gyengédség forradalmából senki nincs kizárva. Anjarában így folytatnak küzdelmet korunk nagy betegsége ellen, amelyet a pápa a „szívmegkeményedésnek” nevez.

Forrás és fotó: Agensir.it

Magyar Kurír
(tzs)


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »