Jön a Szakképzés 4.0 a digitalizációért

Jön a Szakképzés 4.0 a digitalizációért

Az októberben várható versenyképességi javaslatcsomag intézkedéseinek több mint 80 százalékában egyetért az iparkamara, a jegybank és az innovációs minisztérium.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara versenyképességi javaslatai között nagyjából 85 százalékos az egyezés – derül ki a Világgazdaság által megszerzett minisztériumi anyagból.

Összesen 279 javaslatot nyújt be az ITM a Nemzeti Versenyképességi Tanács elé, ezeket nyolc téma köré csoportosították, a tematizálással megfelelnek a tárca feladatmegosztási (államtitkári szervezeti) felosztásával.

Az átfogó dokumentum legfontosabb kitűzött célja a magyar cégek versenyképességének javítása, amihez három visszacsatolási adatot határoztak meg: a hazai tulajdonú vállalkozások hozzáadott értékét, a kkv-k termelékenységét a nagyvállalatok termelékenységének arányában és a hazai tulajdonú vállalkozások hozzájárulását az export belföldi hozzáadott értékéhez.

Bár a dokumentum nem tartalmazza a konkrét megoldási javaslatot a problémára, Palkovics László, az ITM vezetője korábban azt mondta: a saját termék hiánya és az innováció alacsony szintje az oka annak, hogy elmarad a termelékenységünk a nyugat-európai országokétól. A kutatás-fejlesztésnek teljes átalakításon kellene átesnie az ITM szerint. Az EU elvárása alapján 2020-ig a GDP 3 százalékára kellene emelni az innovációs forrásokat, ebből a minisztérium a 2,2-2,3 százalékra emelést tartja reálisnak. De már az 1,8 százalékos szint eléréséhez is 330 milliárd forint pluszpénzre lenne szükség a 2017-es kiadásokhoz képest.

Nemcsak az összeg változna, hanem a pénzek elosztása is teljesen új rendszerben történne. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntene az innovációs és a kutatási alap rendelkezésére álló források elosztásáról. Az innovációs alap feladata lenne az új termékekhez, szolgáltatásokhoz vezető innovatív kezdeményezések megvalósítása, ami közvetetten hozzájárulhat a termelékenység javításához.

Az innovációs ökoszisztéma központjába az egyetemeket helyeznék.

Ez azt jelenti, hogy a mostaninál sokkal szorosabb együttműködéseket szorgalmaznának a vállalatokkal, kockázati és tőkealapokkal, inkubátorokkal és akcelerátorokkal, továbbá a felsőoktatási intézmények jó nemzetközi kapcsolataikon keresztül segíthetnék a magyar cégek exportját, külföldi terjeszkedését. A szakképzést is átalakíthatják a minisztériumi tervek szerint: a téma már régóta kering a kormányzati kommunikációban.

Konkrét intézkedéseket nem fogalmaz meg a dokumentum, ám javaslatot tesz a Szakképzés 4.0 modernizációs programra, amely az ipar 4.0-ra készítheti fel a munkavállalókat.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »