Jól járnánk a paksi beruházási kölcsön felmondásával

Magyarország csak nyerne azzal, ha a kormányzat felmondaná az orosz féllel a paksi atomerőmű bővítésére kötött, tízmilliárd eurós hitelszerződést – állítják szakértők. Moszkva kölcsöne ugyanis politikai és gazdasági szempontból is rendkívül kockázatos. Ám piaci alapon sem lesz könnyű előteremteni a fedezetet a két új atomreaktor megépítésére.

Olyan feltételekkel kapná meg hazánk a paksi atomerőmű bővítésére szánt hitelkeretet, amelyek alkalmat adhatnak az orosz félnek arra, hogy bármikor nyomást gyakoroljon a magyar kormányra. Többek között ezért is véli úgy a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének munkatársa, hogy Magyarország mindenképpen jól járna azzal, ha a kormány felmondaná a tízmilliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forintos) kölcsönszerződést.

Deák András György elmondta: az orosz hitel az eredeti tervek szerint a két új, 1200 megawattos atomreaktor megépítési költségeinek 80 százalékát fedezte volna. De a kölcsönszerződés például egy olyan passzust is tartalmaz, hogy az orosz fél azonnal és egy összegben visszakövetelheti a felvett összeget, ha a magyar fél 180 napig nem fizeti a törlesztőrészleteket. A szakértő szerint Moszkva kölcsöne a kormány eddigi állításai ellenére semmivel nem kedvezőbb, mint a piaci hitelek. Ugyanakkor Magyarország a pénz felvételével kiszolgáltatottá válna a Kremlnek.

A szakértő annak kapcsán mondta el ezt, hogy a napokban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt: a kormány a paksi orosz hitel kiváltására készül. A kancelláriaminiszter egyébként tegnap Brüsszelben tárgyalt Margrethe Vestager versenyjogi biztossal azokról az uniós aggályokról, miszerint a Paks II. beruházás tiltott állami támogatást tartalmaz, és szabad piaci körülmények között nem versenyképes. Mint a tárgyalások után Lázár elmondta: közel került a magyar kormány és Brüsszel a közös megoldáshoz, és hazánk már a jövő héten kész javaslatokkal áll elő.

Mindezek fényében még furcsább, hogy a még 2014-ben tető alá hozott orosz–magyar beruházási kölcsönszerződés pontos tartalmát a magyar kormány mindvégig eltitkolta az emberek elől. Mindössze azt hangoztatta, hogy a megállapodás rendkívül kedvező hazánk számára, mi több, az „évszázad üzlete”. Eddig azzal indokolta, hogy az orosz Roszatomot bízta meg versenyeztetés nélkül az atomerőmű építésével, hogy más nem finanszírozta volna olyan kedvező feltételekkel az építkezést, mint az orosz fél. Ezzel szemben a napokban a paksi bővítés ügyeiért is felelős Lázár János a Lehet Más a Politika (LMP) politikusa, Szél Bernadett kérdésére azt válaszolta:

– Magyarország kész és képes lehet arra – akár a közeljövőben –, hogy ezt a hitelt piaci hitellel kiváltsa, amennyiben erre a pénzügyi feltételek megfelelnek, és a jelenleginél is kedvezőbb konstrukcióban tudunk megfelelő forrást biztosítani. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője úgy véli: a kormánynak nincs más választása, ki kell hátrálnia az orosz hitelből, már csak az Európai Unió (EU) vizsgálata miatt is. Emellett az is világossá vált, hogy ez az orosz kölcsön egy uniós tagország számára politikailag vállalhatatlan. Azzal azonban számolnia kell a magyar kormánynak, hogy a piacon nem talál majd hasonló hitelt, mert a befektetők manapság nem hajlandók atomerőmű-építéseket finanszírozni. Az ilyen építkezések ugyanis rendre túllépik a határidőket és az előre kiszámított költségkereteket, s ezt a finanszírozók általában nem tartják elfogadhatónak. Az pedig már csak ráadás, hogy a hitel folyósításával megbízott orosz Vnyesekonombank jelenleg a csőd szélén áll, és a pénzintézet várhatóan a jövőben sem lenne képes állni az óriási összegű beruházási kölcsönt. Jávor megjegyezte, szerencse, hogy eddig az EU tanácsát megfogadva nem hívtunk le pénzt a keretből.

Emlékezetes: az eredeti tervek szerint tízmilliárd eurós orosz hitelből és mintegy 2,5 milliárd eurós magyar önrészből (összesen 3600 milliárd forintból) megépítendő két új atomerőművi blokk 2025 és 2026 között kezdhetné meg az üzemszerű működést. Míg a hitelkonstrukcióról a budapesti kormányzat mélyen hallgatott, addig az orosz Vedomosztyi és az Interfax közlése nyomán 2014 márciusában nyilvánosságra került a finanszírozási egyezmény tartalma. Így derült ki, hogy a magyar fél a tízmilliárdos hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizetné vissza. A magyar fél 2014-től évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, legkésőbb 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első hét évében 4,50 százalékos, a második hét évben 4,80 százalékos, az utolsó hét évben pedig 4,95 százalékos lenne a kölcsön kamata.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, több lehetősége is lenne a kormányzatnak az építkezés anyagi háttere megteremtéséhez. Kibocsáthatna például 10-15 éves lejáratú, forintalapú államkötvényeket, amelyek kamata mostanság 3,3 százalék közelében mozog. Piacra dobhatna dollárkötvényeket is, amelyek viszont 3,7 százalék körüli kamatozásúak. Akkor is viszonylag alacsony rátával szerezhető forrás, ha sikerül összehozni egy bankkonzorciumot a finanszírozáshoz. Ám azzal számolni kell, hogy ezek a megoldások nem 30 éves futamidőre szólnak majd, mint az orosz kölcsön. A mostani kedvező kamatkörnyezet is bármikor megváltozhat, és ez jelentősen drágíthatja majd az építkezést.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 28.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »