Jöjj, térj be, kapum tárva

A Szentlélek ajándékai – énekversekben

Krisztus Urunk búcsúbeszédében szólt tanítványainak a Szentlélekről, akit Pártfogóként, más fordítás szerint Vigasztalóként említett (Jn 14,16). A Szentlelket 373. dicséretünk „hét ajándékúnak, Isten jobb keze ujjának” nevezi, és rögtön fel is sorol néhányat ebből: „Mondatol élő kútfőnek, / Tűznek és lelki kenetnek, / Atyának ígéretinek, / És az igaz szeretetnek.”

dicseret.jpg

Fotó: Dimény András

Paul Gerhardt, a 17. század egyik legjelentősebb énekköltője Zeuch ein zu deinen Toren kezdetű pünkösdi verse – amely Szénási Sándor református lelkipásztor Mandulaág című verseskötetében, a lelkész fordításában olvasható – e pünkösdi ajándékáért könyörgő imádságunk lehet most:

„Ó, jöjj be, kérve kérlek, / s szívem vendége légy, / újjászülő Szent Lélek, / hálám hozom eléd. / Szent Lelke egyaránt / Atyának és Fiának, / éppúgy tárgya imánknak, mely / Vélük áldva áld.”

Szénási Sándor fordításának felhasználásával és részbeni kiegészítésével ének született, amely evangélikus testvéreink énekeskönyvében már csaknem négy évtizede megtalálható, a jövőben pedig már új énekeskönyvünket is gazdagítja majd. Dallama legnépszerűbb adventi énekünk (Várj, ember szíve), így bízom benne, hogy az alábbi sorokat énekelve is ki tudja próbálni a kedves olvasó.

A Szentlélekről mint keresztségünk pecsétjéről és a gyümölcsöt termő, áldott élet eszközéről szól a két alábbi versszak:

„Jöjj, térj be, kapum tárva! Légy drága vendégem, / Ki újjászültél engem már keresztségemben! / Jöjj, áldott Szentlélek, jöjj, Atya, Fiú Lelke! / Hogy szüntelenül zengje erődet új ének! Nagy kegyelmedet zengem: holt vesszőt, megszántál, / S a nemes tőbe engem immár beoltottál. / De jöjj és segíts hát, hogy növekedjem szépen, / És gyümölcs bőven érjen! Végezd be jó munkád!”

A következő versek három ajándékról: az imádságra tanító bölcsességről, a mindig új erőt és új reményt adó örömről és a viszálykodók közt is béketeremtő Lélekről szólnak:

„Jöjj, bölcsességnek Lelke, te mutasd meg nekem, / Az Úrnak hogyan kedves most imám, énekem! / Szent segítségeddel, útmutatásod által / A könyörgés felszárnyal, s meghallgatásra lel. Szentlélek, öröm Lelke, te vigaszul jöttél, / Hogy a bút úgy űzd szerte, mint felleget a szél. / Megvigasztal szavad, letörli könnyeinket, / Új örömre hív minket, új reménységet ad. Szentlélek égi lángja, békesség Lelke vagy, / Ki nem örül, ha látja, hogy forr viszály, harag. / Ó, add, szent Szeretet, bárhol háború dúlna, / Békéljenek meg újra a harcoló felek!”

Mennybemenetele előtt Jézus azt ígérte tanítványainak: „… erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek” (ApCsel 1,8). Erről szól a következő szakasz:

„Hős erő tőled árad megállni győztesen. / Ős ellenségünk támad és kísért szüntelen. / Védd Krisztus harcosát, és add, hogy bátran küzdve, / Rabszolgaságra, bűnre ne adja meg magát! Jöjj, várva várlak téged! Te tölts meg erőddel! / Mert szennyet, vádat, vétket szent erőd söpör el. / Tedd tisztává szívem, hogy életem is áldjon, / És szolgálatban járjon mindhalálig híven!”

A legnagyobb ajándék a Szentlélek jelenléte, vezetése életünkben. „Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.” (Gal 5,25) Az utolsó, itt idézett vers így tanít minket imádkozni:

„Irányíts, míg itt élünk, szent szándékod szerint, / Mígnem eljő a végünk, s halál órája int! / Segíts kegyelmesen békével halni tudni, / S hozzád a mennybe jutni a hitben győztesen!”