Jöhetnek haza a diplomás mosogatók?

Jöhetnek haza a diplomás mosogatók?

A rendelkezésre álló adatok szerint jelentősen túlképzettek az Egyesült Királyságban dolgozó magyar munkavállalók, a többi migrációs célországhoz képest jóval inkább jellemző, hogy magyarok felsőfokú végzettséggel végeznek betanított munkát – derült ki a Munkaerőpiaci tükör 2015-ös kiadványának bemutatóján.

Mivel az Egyesült Királyság állampolgárai megszavazták a szigetország kilépését az Európai Unióból, jelenleg mindenki azt próbálja megtippelni, mi lesz a sorsa a már ott élő, más uniós államokból származó munkavállalóknak. A helyzetet bonyolítja, hogy még a pontos számukat sem ismerjük, ezt az adatot sokan sokféleképpen próbálták már meg kideríteni.

A legújabb Munkaerőpiaci tükör mindazonáltal azt állítja: 2016 elején a tartósan az Egyesült Királyságban élő magyarok száma meghaladta a 94 ezer főt, ami a 2011-es népszámlálás idején regisztrált 44 877 magyar állampolgár több mint kétszerese. Ez jól jelzi, hogy a 2010-es években ugrásszerűen megnövekedett a kint élő magyarok száma. A kiadványból az is kiolvasható, hogy a Magyarországról bevándorlók gazdasági aktivitása valamivel magasabb a többi „új” (vagyis velünk együtt, 2004-ben csatlakozott) tagállamból származókénál.

Orvosok és vendéglátók

A feldolgozott adatokból az is kitűnik, hogy a magyar bevándorlók több mint negyede dolgozik a szálloda- és vendéglátóipar valamelyik alágazatában, ami a régi tagországokból származók esetében tapasztalhatónál több mint kétszer magasabb arány. Honfitársaink körében sokkal magasabb az egészségügyi és szociális dolgozók aránya is a többi kelet-közép-európai migránscsoporthoz képest, a feldolgozó-, illetve építőiparban viszont jóval kevésbé képviseltetjük magunkat.

Érdekesség, hogy az utóbbi néhány évben átlagosan egyre fiatalabbak lettek az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok. Míg 2011-ben még 35 év volt az átlagos életkor, 2014-re ez a szám már 32-re csökkent.

Az Egyesült Királyság egyike volt azon kevés régi tagoknak, amelyek már az „új hullám” 2004-es csatlakozását követő pillanatban teljes körűen megnyitották munkaerőpiacukat a magyarok, a lengyelek és a többi volt szocialista államból érkezők előtt. Ebből kifolyólag a magyar dolgozók száma meredeken emelkedett, a frissebb adatok viszont már azt mutatják, hogy ez a növekedés az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek körében megállt, a gimnáziumi végzettségűeké pedig csökkenni kezdett. Igaz ugyanakkor, hogy ha valaki a teljes háztartásával kiköltözik, az gyakorlatilag „eltűnik a radarról”, éppen ezért nagyon nehéz biztosat mondani a kivándoroltak társadalmi összetételéről. Az mindenesetre látszik, hogy a főiskolai, egyetemi végzettségű magyarok körében sokkal valószínűbb az Egyesült Királyságba vándorlás, mint mondjuk az érettségivel vagy szakképesítéssel rendelkezők esetében.

Alkalmazkodás van, de nem mindegy, kik jönnek

„Bár rövid távon a bevándorlás valóban negatív hatással lehet a fogadó ország állampolgárainak bérszintjére és foglalkoztatottságára, hosszú távon a migrációhoz történő alkalmazkodás figyelhető meg” – erről Csillag Márton, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető elemzője beszélt az eredmények ismertetésekor. Az adatokból kitűnik, hogy ha tíz százalékkal emelkedik a bevándorlók száma egy ország munkaerőpiacán, az nagyjából egy százalékkal nyomja le a béreket és ugyanennyivel csökkenti a helyiek foglalkoztatottságát.

Fontos azonban, hogy a bevándorlók és a helyiek hasonlóan képzettek-e, valamint hogy kulturálisan mennyire állnak közel egymáshoz. Norvégiában például sokkal nagyobb hatással vannak a más skandináv országból érkezők, mint mondjuk a közel-keletiek. Törökországban viszont a szír menedékkérők igencsak nagy galibát okoztak, az adatok szerint tíz szír munkakereső megjelenése esetén három török veszíti el állását.

Az is igaz ugyanakkor, hogy ha egy munkaerőpiac kellően rugalmas, az átlag helyi munkakereső pedig megfelelően képzett, a rendszer alkalmazkodni tud nagyszámú, képzetlenebb bevándorló megjelenése esetén is. A hazai munkások ugyanis ebben az esetben „átvándorolhatnak” komplexebb, nagyobb tudást igénylő munkakörökbe, ami végül jól is elsülhet, hiszen ezért az addiginál jóval kedvezőbb fizetést kaphatnak. Mindez jól mutatja, hogy miért demagóg a kelet-európai munkavállalókat okolni a brit munkanélküliségért.

Hárommillió uniós „bevándorló”

A legfrissebb, 2014-es brit adatok szerint egyébként ma már összesen mintegy hárommillió nem helyi születésű uniós állampolgár él a szigetországban. Becslések szerint a lengyelek vannak a legtöbben, nagyjából 800 ezren, de sokan vannak az írek (383 ezer) és a németek (301 ezer) is. Fontos kiemelni, hogy túlnyomó többségük, 78 százalékuk dolgozik (mármint a munkavállalási korúak közül), ami magasabb arány a brit állampolgárokénál (74 százalék) és az unión kívülről érkező bevándorlókénál (62 százalék) is. Hogy ezentúl az uniós állampolgárok milyen feltételekkel vállalhatnak majd munkát, az a következő időszak egyeztetésein dől el.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »