Jogszabályban rögzítenék a TEK-es „sikereket”

Jogszabályban rögzítenék a TEK-es „sikereket”

A Terrorelhárítási Központ tavalyi sikereit sorolja a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló tör­vény, miközben abban az időszakban senkinek nem tűnt fel, hogy tizennégy terrorista is megfordult hazánkban. Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint abszurd az elmúlt esztendő után sikerekről beszélni.

Sikerekről és kiváló együttműködésről ír a Terrorelhárítási Központ (TEK) tavalyi tevékenysége kapcsán az úgynevezett zárszámadási törvény, amelynek lényege, hogy az elmúlt évi költségvetés végrehajtását ellenőrizze.

A Belügyminisztériumról szóló fejezetben – többek között – az olvasható, hogy az egyik legfőbb irányvonal a migrációs válság kezelése volt, ennek részeként pedig a bevándorlási hivatallal lezajlott kiváló együttműködésben „nemzetbiztonsági szempontból kockázatmentes idegenrendészeti eljárások lefolytatása történt meg”. A szöveg arra is kitér, hogy a „magányos elkövetők felderítése, felismerése terén kiemelt figyelem irányult a Magyarország területén élő olyan személyek kiszűrésére, ellen­őrzésére, akik veszélyt jelenthetnek a védett személyekre, az etnikai, vallási csoportokra, valamint a közrendre, közbiztonságra. Mindez annak fényében érdekes, hogy a TEK éppen nemrég tartott igen részletes beszámolót arról, hogy a párizsi és brüsszeli terrorcselekmények elkövetői közül összesen 14 terrorista tavaly nyáron és ősszel hogyan járt-kelt Magyarországon. Ez pedig nemcsak abban az időszakban nem tűnt fel senkinek,

a terroristák mozgását a TEK-nek csak azután sikerült visszafejtenie, hogy a francia és belga hatóságoktól némi információt kaptak.

A hazánkat többször is megjárt terroristák között volt a későbbi merényletek irányítójának tartott Salah Abdeslam, aki többeket a Keleti pályaudvarról vitt magával, amikor tavaly augusztusban és szeptemberben kaotikus állapotok uralkodtak ott. Emlékezetes, hogy migránsok ezrei – köztük nők és kisgyerekek is – lényegében ott táboroztak hosszú napokig, a zűrzavarnak pedig nem a hatóságok fellépése vetett véget, hanem az, hogy a külföldiek egészen egyszerűen gyalog elindultak Budapesten és az M1-es autópályán Ausztria felé. A zárszámadási törvényjavaslatban ugyanakkor még ezért is dicsérik a TEK-et. A szöveg szerint ugyanis a „Keleti pályaudvaron kialakult menekülthullám kapcsán a menekültek kezelésében, védelmében, ellenőrzésében sikeres együttműködésre került sor a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal”. Csak a TEK egyébként majdnem 14 milliárd forintból gazdálkodott tavaly, ebben már benne van az a több mint 200 millió is, amelyet kifejezetten a migrá­ciós válság kezelésére kaptak év közben.

Az MSZP-s Harangozó Tamás a Magyar Nemzet megkeresésére abszurdnak nevezte, hogy a 2015-ös évben tapasztaltak után a TEK sikereiről szóljon a törvény ezen része. Véleménye szerint a terror­elhárítási központ ugyanis az alkotmányos feladataiban lé­nyegében csődöt mondott. A minimum az lett volna – mondta a szocialista politikus –, ha a TEK vezetője legalább felajánlja a lemondását.

A TEK-et, illetve a magyar titkosszolgálatokat kritizálja az ellenzék amiatt is, hogy senki nem szúrta ki, amikor egyetlen hajléktalan nevére kétszázezer SIM-kártyát vásároltak még tavaly. Lázár János tegnap arról beszélt ennek kapcsán, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal már egyeztet a mobilszolgáltatókkal, és jövő szerdára, a nemzetbiztonsági bizottság soron következő ülésére „meglesz a válasza a kormánynak”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként azt is felajánlotta a bizottságnak, hogy a hírszerzésért felelős miniszterként áttekintést ad Soros György „közép-európai befolyásáról”. Szerinte ugyanis a „Soros-módszer” az, hogy az Egyesült Államokban élő milliárdos megpróbálja érdemben befolyásolni egy ország döntés­hozóit a migráció kapcsán. Úgy véli ugyanis, hogy akkor lesz a legjobb, ha Európába milliók jönnek például Afrikából.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy valóban volt ilyen felajánlás a miniszter részéről, és élni is kívánnak vele. Az időpontot már egyeztetik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »