Jogilag nem lesz kötelező az ENSZ migrációs egyezmény – sem migráns, sem menekült nem kell!

Az InfoRádiónak nyailatkozó nemzetközi jogász megerősítette, hogy az ENSZ migrációs egyezménye jogilag nem lesz kötelező a tagországokra nézve. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a be nem tartása következmények nélkül marad – hangsúlyozta Nagy Boldizsár.

A 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célokban már szerepelt, hogy a fenntartható fejlődés nem elérhető rendezett migráció nélkül. Ezt követte 2016-ban a New York-i nyilatkozat a menekültekről és migránsokról, amely előre jelezte, hogy két éven belül két darab, úgynevezett egyetemes egyetértést kívánnak megfogalmazni. Ezek tervezett elfogadásának határideje 2018 decembere.

Két szó, két külön dokumentum
“E két tervezett egyetemes egyetértésnek – amelyek nem szerződések – az első szövegváltozatait tették nemrég közzé.

Egyet a menekültek ügyében 2018. január 31-én, és egyet a rendezett, biztonságos és szabályozott migráció ügyében 2018. február 5-én. Most tehát két tárgyalási folyamat zajlik majd” – magyarázta a jogász.

Habár a magyar politikai közéletben a menekült és a migráns szót ugyanazon jelentés alatt használják, az ENSZ-nél ez nem így van, ott külön embercsoportokat és jelenségeket takarnak. Ezzel kapcsolatban Nagy Boldizsár elmondta: “a menekültek azok, akiket hazatérésük esetén üldöztetés vagy egyéb súlyos hátrány fenyegetne. Mindenki más a migráció egyéb osztályaiba tartozik.

Természetesen a menekült is migráns abban az értelemben, hogy átlép egy nemzetközi határt, de amikor beszélünk róluk, akkor világosan megkülönböztetjük a menekülteket és azokat, akik egyébként migrálnak”.

A nemzetközi jogász szerint ugyanakkor azt is érzékelni kell, hogy az ENSZ az egészet egységben látja, és azt mondja: vannak olyan pillanatok, amikor valóban dönteni kell a státuszról, de például folyamatosan hangsúlyozza, hogy minden vándort, akár regulárisan, akár irregulárisan vándorol, megilletnek az emberi jogok.

“Azok a jogok, amelyek mindenkit megilletnek születésünknél és egyenlő méltóságunknál fogva”.

Az ENSZ abból indul ki, hogy a migráció természetes folyamat, amit nem megállítani kell, hanem szabályozott és biztonságos keretek közé terelni. Így például nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy megelőzzék az embercsempészetet és az emberkereskedelmet.

Mindenkinek elfogadható alapelvek
A szakember szerint azt a 10 elvet, amelyet a vándorlásra vonatkozó dokumentum felsorol, mindenki szeretheti. Szerepel köztük a nemzeti szuverenitás, szerepel a joguralom és a méltányos eljárás gondolata, a fenntartható fejlődésé, az emberi jogok tiszteletben tartásáé, a nemzetközi együttműködésé és az emberközpontúságé – sorolta Nagy Boldizsár. “Ki lenne, aki ezeket elutasítja? Nem lehet olyan csacsi” – tette hozzá.

Azt is kívánja ez a dokumentum, hogy a kormányzat egésze vegyen részt a migráció szabályozásában, és ne csak a szociálpolitikusok, a határőrök, az oktatással foglalkozók, hanem a kormányzat egészben lássa a folyamatot és így is reagáljon rá, a hamis beszéd helyett a tényeken és megerősített elméleteken alapuló párbeszéd folyjon a migrációról.

Mindkét dokumentum hangsúlyozza, hogy az egészséges társadalmak sokrétegűek, és ebben az egyházak éppúgy benne vannak, mint az üzleti vállalkozások és a civil szervezetek.

A közös cselekvés kerete
Ezek a dokumentumok nem szerződések, hanem jogilag nem kötelező együttműködési keretek, amelyek a közös cselekvés és a közös gondolkodás keretét kívánják megszabni – mondta a nemzetközi jogász.

Hozzátette: sok ilyen dokumentum van, például a fenntartható fejlődési célokról szóló is ilyen. “Az is egy hosszú szöveg, amely konkrét célokat tűz ki és cselekvési javaslatokat tartalmaz. Azután pedig be kell számolni a végrehajtásról”.

A dokumentum 22 célt azonosít, és ezek megvalósításáról számot kell majd adni.

ENSZ-féle konszenzus
Aláírni nem kell ezt a dokumentumot. “Az elfogadási folyamat megértéséhez ismerni kell az ENSZ-ben a konszenzus fogalmát” – magyarázta Nagy Boldizsár.

“Ez nem azt jelenti, hogy mindenki egyetért egy adott szöveggel, hanem senki nem ellenzi annyira, hogy felemelje ellene a szavát és így tényleges szavazásra kerüljön a sor”.

Az ENSZ célja tehát az, hogy anélkül, hogy szavazásra vigyék az ügyet, kikiáltsák, hogy ezekben az ügyekben általános egyetértés van. Attól még, hogy valaki kiáll azzal, hogy nem ért egyet a dokumentummal – például mondjuk Donald Trump amerikai elnök -, akkor nem mentesül az alól, hogy számot adjon az ügyben végrehajtott intézkedésekről és eredményekről.

A szövegről most kezdődik a tárgyalás, ami 2018 nyaráig fog tartani. Döntés 2018 decemberében lehet.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »