Jobbik: Rendőri túlóra helyett tisztességes fizetést!

Jobbik: Rendőri túlóra helyett tisztességes fizetést!

2018. december 31-ig volt lehetőség arra, hogy a közszolgálatban a túlszolgálatot pénzzel váltsák meg és ne szabadidőben kelljen kiadni. A 2015-ös migrációs válság idején világossá vált, hogy nem lehet a rendőri túlórákat szabadidővel megváltani, mert nem lett volna ki helyettesítse őket – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője. A 2018 végi határidőt 2022-ig hosszabbították meg, mert a belügyi kormányzat belátta: nem lehet másképp megoldani a rendőri állomány készenlétét.

A gond az, hogy elkezdtek olyan szabályokat bevezetni, mely szerint minden egységnek túlszolgálatkeretet határoznak meg, a kereten belül fizethetők ki a javadalmazások, ezen felül azonban nem, azaz

a túlszolgálatot el lehet rendelni, de azért nem jár bér

– ismertette a politikus. A fluktuáció, vagyis az állományon belüli nagy létszámmozgás miatt nehéz olyan fiatalokat találni, akik szívesen választják a rendőri hivatást – húzta alá, holott ez a 45 ezres állomány biztosítja a magyar polgárok biztonságát. Varga-Damm kiemelte, Pintér Sándor belügyminiszter fizetéséből tizenöt rendőr átlagfizetését lehetne finanszírozni – ismertette, majd hozzátette, a tárcavezető kötelessége Orbán Viktor miniszterelnök elé terjeszteni azt a költségvetési igényt,

  • mely biztosítja, hogy a túlszolgálat díjai ki legyenek fizetve,
  • mely az illetményrendszer révén azt is biztosítja, hogy a rendőri állomány a túlszolgálati pénzek nélkül is megélhessen.
  • Példaként felhozta, hogy a migrációs válság idején a határnál teljesített túlszolgálati illetmény révén kaphatott egy rendőr 150-200 ezres fizetés helyett 250-300 ezer forintot.

    Hírdetés

    Kiemelte, ő maga és pártja is a nyolcórás munkanap pártján áll,

    minden közszolgának joga van ahhoz, hogy nyolc óránál többet ne kelljen dolgoznia,

    megfelelő pihenőidő, a családdal eltöltött idő álljon rendelkezésére, és egyetlen kormányzat se éljen vissza azzal, hogy  a köz szolgálatában felelősségteljes, szorgalmas és állhatatos emberek dolgoznak – mondta. Varga-Damm a Bérunió kérdését is ide véve úgy véli, a rendőri állományt egy motivált illetménnyel, előmenetellel, életpályával lehetne jutalmazni. Ennek pénzügyi forrásáról szólva kijelentette, a költségvetésből telne rá, ha nem „iszonyú mennyiségű eszközbeszerzés” uralná a Belügyminisztérium költségvetését. Felhívta a figyelmet, hogy például a tüntetések alkalmával is soha nem mozduló rendőrségi gépjárműtömegek állnak a Belvárosban. Varga-Damm szerint egy ütemes, lassabb eszközbeszerzés mellett bőségesen ki lehetett volna termelni a tárca költségvetéséből a többletdíjazást.

    Kéri a kormányzatot, hogy ezt a kérdést megnyugtató módon rendezzék, ne kerüljenek rendőrök olyan helyzetbe hogy például az M1-es autópályán saját zsebre kelljen bírságolniuk, mert ez az egész állomány tekintélyét rombolja, de nem megoldás a jövedelem pótlására. Erre szerinte az a megoldás, hogy a nyugat-európai bérek és árak, illetve a magyar bérek és árak összevetése után a közszolgálatban dolgozók igenis kaphassák meg azt a pénzt, ami az ár- és bérszínvonal alapján indokolt.

    Varga-Damm a részletekre kitérve ismertette, hogy az első évben valóban nagy teher lenne a bérfejlesztés kigazdálkodása, de a másik oldalról el lehetne halasztani olyan presztízsberuházásokat, melyek nem a közt szolgálják. Ugyanakkor a háztartások a többletbevételt belföldi fogyasztásban költik el, ami a közterhek révén újabb költségvetési bevételt generál. Ez pedig azt hozza magával, hogy a közszolgálatban dolgozók után a versenyszféra alkalmazottainak bérét is lehet emelni, hiszen a megnövekedett forgalom a gazdasági társaságoknál csapódik le.


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »