Jézus VR

Az Autumn VR Inc. és VRWERX LLC által közzétett kép a filmből

Az elmúlt néhány héten több új filmről is beszélgettünk errefelé, némelyikről reményteli várakozással, míg másokról fenntartásokkal, de azért mindenképp kíváncsisággal telve.

A legújabb ilyen jellegű hír azonban teljesen váratlan irányból érkezett és megmondom őszintén, hogy első, nem túl pozitív reakcióm hosszas töprengés után sem fordult másra, fenntartva persze a lehetőséget, hogy Isten mindent a javunkra fordíthat. Ez a javunkra fordítás azonban nem jelenti azt, hogy üdvözölnünk kell azt, amit rossznak tartunk, csupán annyit tesz, hogy nincs az rossz, ami Isten kezében ne változna jóvá, ha Rá bízzuk.

A Jézus VR – Krisztus története, amit idén karácsonykor terveznek bemutatni, egy olyan nézőponton keresztül szeretné megmutatni nekünk Jézus életét, amihez nem lelki, hanem boltban vásárolt szemüvegre lesz szükségünk.

A nézőpont a virtuális valóság, közismert angol rövidítéssel VR, a szemüveg pedig 8-10 ezer forinttól kapható az Interneten.

A VRWERK és az Autumn Productions együttműködésével készülő 90 perces film az első teljes estés mozgófilm, amit a virtuális valóságot megjelenítő technológiával készítenek. Már eleve elgondolkodtató, hogy miért éppen Jézus életére esett a választás.

A Variety szerint a 4K-s, 360 fokban filmezett alkotás több platformra is kapható lesz, köztük a PlayStation VR-ral és a Google Cardboard-dal.

A készítők szerint a virtuális valóság tökéletes eszköz a bibliai történetek megjelenítésére.

„A nézők igazán ott érezhetik magukat Jézussal és tanítványaival,” nyilatkozta David Hansen, a film rendező producere.

„Ez minden idők legerőteljesebb története, a virtuális valóság pedig a tökéletes eszköz a történet elmesélésére.”

Az Autumn hivatalos sajtóközleményéből megtudhatjuk, hogy a nézők „Jézus egész életét és halálát végig követhetik, megkeresztelésétől, a Hegyi beszéden át, egészen az utolsó vacsoráig és haláláig.”

Talán néhányan olvastátok a hozzászólást néhány hete, amiben valaki felvetette, hogy milyen jó lenne személyesen végignézni a történelem fontos és számunkra érdekes mozzanatait, ami szerintem egy teljesen őszinte, egyrészt az igazság megismerése utáni vágyból, másrészt az idő leküzdhetetlennek tűnő problémájából és abból a tényből fakad, hogy Isten, és így az Igazság, valahogy mégis az időn felül vagy kívül áll.

A virtuális valóságnak azonban éppen annyi köze van az igazsághoz, mint bármilyen más emberi közvetítésmódnak. Hiába repít minket egy audiovizuális eszköz az ókorba, nem az elénk táruló táj és környezet, még ha hűen tükrözi is az akkori körülményeket, tartalmazza a lényeget, hanem az elhangzó üzenet. A látvány csupán a körítés és valahogy az az érzésem, hogy ez a körítés inkább elvonja, mintsem a lényegre összpontosítja a figyelmet.

„A beszédek”, nem pedig a látottak jelentik a megelevenítő lelket és az életet.

„A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.”1

Vajon véletlen, hogy a különböző disztópikus jövőképeket elénk vetítő alkotásokban, mint Ray Bradbury Farenheit 451 vagy Orwell 1984 című műveiben a képi megjelenítés mindig a diktatúra, az elnyomás és agymosás eszköze, míg az írott szó az általa elpusztítani kívánt ellenség? Mintha a diktatúra is sejtené, hogy a láthatók ideig valók, a láthatatlanok , mint Istennek a szívünkbe rejtett beszédei2, pedig örökkévalók,3 és paradox módon mégis úgy gondolja, hogy fizikai eszközökkel képes lehet legyőzni vagy elpusztítani azt.

Az olvasott és látott üzenetek befogadása a gyerekeknél különösen éles módon tér el egymástól. A kisgyerekek például nem tudnak különbséget tenni belső és külső kép között, ráadásul ennek a képességnek a kialakulása, az egyre nagyobb teret nyerő vizuális megjelenítések miatt még kijjebb tolódik. A külső forrásokból érkező kép feldolgozhatatlan információkkal árasztja el a gyerekeket és blokkolja a belső képkészítést. A feszültségek, indulatok így felhalmozódnak, feldolgozatlanul maradnak. A tévénézéssel a gyerekek elsősorban befogadni képesek a hatásokat, újakat elképzelni viszont nem.

Márpedig a PlayStation VR és hasonló eszközökre készített filmekkel nyilván nem a nagymamákat, hanem a gyerekeket és fiatalokat célozzák meg.

Természetesen, ahogy fentebb írtam, itt is igaz, hogy Isten bármit képes az Őt szeretők javára fordítani és szerintem ebbe az Őt keresők is beletartoznak, akik talán tudtukon kívül eredtek annak az Istennek a nyomába, aki előbb szerette őket.4

Más szóval előfordulhat, hogy egyesek soha nem hallanák a Jóhírt, ha az nem bukkanna fel a virtuális valóságban, de ettől még a virtuális valóság által nyújtott vallásos élmény éppen annyira furcsa számomra, mint egy virtuális szerelmi kapcsolat, bár az is igaz, hogy az előbbiben benne van az Istennel való igazi kapcsolat megtalálásának lehetősége, míg az utóbbi soha nem lesz képes kilépni a virtuálisból az Isten által teremtett valóságba.

Mindenesetre ezt a filmet is szívesen megnézném és értékelném, bár PlayStation VR és egyéb virtuális közvetítésre alkalmas eszközök hiányában erre igen kicsi az esély.

János 6:63Zsoltárok 119:11„Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.” – 2. Kor. 4:18„Mi azért szeretünk, mert előzőleg ő szeretett bennünket.” – 1. János 4:19, Csia Lajos fordítása


Forrás:idokjelei.hu
Tovább a cikkre »