Jézus tekintete megtérésre hív – Ferenc pápa látogatást tett egy fiatalkorúak börtönében Panamában

Jézus tekintete megtérésre hív – Ferenc pápa látogatást tett egy fiatalkorúak börtönében Panamában

Január 25-én, Szent Pál apostol megtérése ünnepén Ferenc pápa bűnbánati liturgiát vezetett a Panamavárostól 42 km-re fekvő Pacorában, a Las Garzas fiatalkorúak börtönében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A 2012-ben átadott Las Garzas fiatalkorúak börtöne modellintézménynek számít nem csak Panamában, hanem egész Latin-Amerikában. A pápa által vezetett bűnbánati liturgia kezdetén egy fogvatartott, Luis megosztotta élete történetét, majd az evangélium után a Szentatya homíliát mondott. Ezt követően a fiatalok közül többen szentgyónást végeztek, majd ismét egybegyűltek a Miatyánk elimádkozására és a záró pápai áldásra.

Ferenc pápa homíliájában a zúgolódás és a pletykálkodás veszélyeire figyelmeztette a fiatal fogvatartottakat, majd Krisztus irgalmas tekintetére hívta fel a figyelmet.

„A vámosok és a bűnösök mind jöttek, hogy hallgassák Jézust. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. »Ez bűnösökkel áll szóba, sőt eszik is velük!«” (Lk 15, 1-2) Ez az evangéliumi rész bevezetőül szolgál a tékozló fiú történetéhez. A farizeusok és az írástudók méltatlankodása azt jelentette, hogy megbotránkoztak és bosszankodtak magukban. Megjegyzésükkel valójában le akarták Jézust járatni és hiteltelenné akarták őt tenni. Jézus azonban félelem nélkül közeledik azokhoz, akiket a társadalom gyűlölt, például az idegen hatalommal együttműködő vámosokhoz. Jézus ezt azért teszi, mert a mennyben nagyobb ünnepet tartanak egy megtért bűnös számára, mint kilencvenkilenc igaznak. Jézus, mikor a megvetettek közé lép, kompromittálja magát, kockáztatja saját hírnevét.

Ferenc pápa összehasonlította a vádaskodók csoportját Jézussal: kétféle tekintet néz itt a bűnösökre. Az egyik steril és terméketlen, a zúgolódóké és pletykálkodóké, de a másik, Jézusé tekintete megtérésre hív.

Hírdetés

Sokaknak nem tetszik Jézus döntése – folytatta beszédét a pápa a fiatal fogvatartottaknak –, akik előbb suttogva, majd kiabálva próbálják lejáratni őt. Nem fogadják el a közelségét, az újdonságait. Nagyon könnyen megbélyegzik, címkéket ragasztanak rá, melyek csak megosztást okoznak. Ez a magatartás beszennyez mindent, mert láthatatlan falat emel, elkülönít és elszigetel. Ha egy társadalom műveli ezt – sutyorog és mormog, megoszt, szemrehányást tesz és elítél –, az a társadalom arra jut végül, amit Kaifás hangoztatott: „jobb, ha egy ember hal meg a népért, mintsem hogy az egész nép elpusztuljon”. És rendszerint a szál a leggyengébb pontján szakad el, és ezek éppen a szegények és védtelenek – mutatott rá a pápa.

Az egész evangéliumban érezhető azonban az a másik tekintet, mely valójában az Isten szívéből fakad. Az Úr ünnepet akar tartani, amikor látja hazatérő fiát. A végsőkig elmenve Jézus tanúságot tett az Atya irgalmas szeretetéről. Ez a szeretet nem ér rá morgolódni, zúgolódni, megtöri a haszontalan és közömbös kritika körforgását, és végül semlegesíti azt. Ez a tekintet észreveszi az élet összetettségét és benne minden helyzetet, talál alkalmas helyet és körülményt az integráció és az átalakulás, a gyógyulás és a megbocsátás számára. Miközben Jézus együtt étkezik vámosokkal és bűnösökkel, megtöri a kirekesztés logikáját, mely tévesen osztja fel a világot igazakra és jókra. Nem rendeletekkel igazgat, hanem jó szándékkal, kapcsolatok kiépítésével. A zúgolódás megöli az álmot, mert azt sugallja, nem lehet változtatni.

Ferenc pápa arra buzdította a fiatalokat, hogy felcímkézés helyett tekintsenek előre, készen a mások meghallgatására. A keresztény remény és öröm – még a pápa számára is – abból fakad, hogy megtapasztaljuk, Isten ránk tekintve ezt mondja: te a családomhoz tartozol, nem hagyhatlak el a viszontagságok közepette. A pápa utalt a tanúságtételre, amit a találkozó elején hallhattak. Luis élete egy nehéz pillanatában, amikor minden lehetetlennek tűnt, azt mondta: nem, nincs vége mindennek! Mert van egy célod, tudva azt, hogy az Atyaisten mindig megért és segít.

Beszéde végén Ferenc pápa a beteg társadalomról szólt még, mely nem képes ünnepet tartani a gyermekei átalakítása fölötti örömében. Beteg a társadalom, ha zúgolódik és pletykálkodik, de egészséges és termékeny, amikor képes befogadni és integrálni, amikor felvállalja az új lehetőségekért vívott harc terhét. Éppen ezért segítenünk kell egymásnak, hogy együtt leljünk rá erre az útra.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »