November 26-án, pénteken este a budapesti D18 Kávéház és Könyvesboltban nagy érdeklődés mellett mutatták be Bethlenfalvy Gábor két, gyermekeknek szóló könyvét, a Jézus barátai, valamint a Szent életű magyarok – A viharos XX. században című, Kállai Nagy Krisztina által illusztrált köteteket. Az est moderátora Hajnal Géza író, irodalomtörténész, hidrogeológus volt.
A könyv írója novellisztikus formában, olvasmányosan, szépírói eszközökkel tárja elénk az elmúlt negyedszázadban boldoggá avatott IV. Károly, Batthyány-Strattmann László, Salkaházi Sára, Apor Vilmos, Romzsa Tódor, Sándor István, valamint Brenner János áldozatos életét. A kötet egy sorozat része, korábban megjelent már a szerzőtől a Magyar szentek élete és A keresztény Európa szentjei című könyv. Ezeket is Kállai Nagy Krisztina illusztrálta. Mind a négy kötetet a Bembó Stúdió gondozta.
A könyvekhez Székely János szombathelyi megyéspüspök írt előszót; és ő is mutatta be őket a közönségnek november 26-án. Felidézte, hogy már nyolc-kilenc éves korában nagyon szeretett olvasni. Amikor az otthoni olvasmányai elfogytak, egy kedves, mélyen vallásos könyvtáros hölgytől kapott könyveket, majd pedig egy katolikus paptól a Fiorettit. A gyermek Székely Jánost gyönyörűséggel töltötték el ezek az evangéliumi lelkülettel megírt történetek, arról álmodozott, milyen jó lenne egyszer Szent Ferencet látni, és arról, hogyan lehetne olyan, mint ő! Később megkapta ettől az atyától Trochu Az arsi plébános története című könyvét, Vianney Szent János életéről. Hatalmas élmény volt számára ez is. „Belecsöppentem azokba a csodákba, amiket ez a végtelenül egyszerű, de nagyszívű pap átélt az Isten szolgálatában” – emlékezett a püspök. Nem sokkal ezután a szülei megvették neki a délvidéki kiadású Képes Bibliát. Szinte belevésődtek a képek az elméjébe. Tizennégy évesen elolvasta az egész Ószövetséget, a Balaton mellett, három hét alatt. Sok mindent nem értett, de megérezte a Biblia hatalmas szépségét és erejét.
Székely János leszögezte, nem mindegy, hogy a kisgyermekek szívébe milyen képek, történetek áradnak be, kik az eszményképeik. Az Egyesült Államokban megjelent egy döbbenetes könyv, Gyerekek gyermekkor nélkül címmel. A szerző, Marie Winn megállapítja: a mai amerikai kisgyerekek nem néznek ki gyerekeknek, sokkal inkább koravén felnőtteknek. Az írónő szerint ez azért van, mert túl hamar rászakad a gyerekre a médián keresztül a felnőttek, a szülők minden boldogtalansága, zűrzavara, keserűsége. „A gyerek addig tud önfeledten gyerek lenni, amíg hisz abban, hogy a világ szép, és a jó győz. A Szeretet irányítja az egész világmindenséget, rajta vagyunk Isten tenyerén. Tőle jöttünk és hozzá térünk haza. A gyermeknek szüksége van az érzésre, hogy körülveszi őt a szülei szeretete, szerelme, ez a titokzatos magzatburok, később pedig egy valamivel nagyobb, amikor érzi, hogy az egész világ a helyén van, a teremtő Isten hordozza a tenyerén” – hangsúlyozta a püspök.
Majd kiemelte, hogy a Jézus barátai és a Szent életű magyarok… egyaránt olyan könyvek, amelyek gyermekszívnek valók, mind a szövegük, mind a képeik szerint. A történetek nem naiv módon vannak leírva, gyerekszavakkal ugyan, de mélységgel, nem hagyva ki a drámai mozzanatokat sem. Nem gügyögő, lebutított szövegeket olvasunk, egyszerűen ugyan, de mély dolgok vannak elmondva. Gábor arkangyal története például a mennyországban kezdődik, Isten közvetlen környezetében, ahol az angyalok döntenek – Isten mellett, vagy ellene. Ezzel a hatalmas drámával indul ez a történet. Olvashatunk aztán az Édenkertről, és az angyali üdvözletről, de a Getszemáni-kertről is, Jézus vért izzadásáról, valamint a keresztről, ahol az angyalok megrendülten állják körül Krisztus áldozatát. És ott van aztán a végső beteljesedés.
A Szent életű magyarok című kötet fényképeket is tartalmaz, egyértelmű jelzésként a gyerekeknek, hogy nem meséket olvasnak. Az elbeszélésekben itt is nagyon sok a drámaiság és a bölcsesség. A gyerekeke rengeteget tanulhatnak ezekből a történetekből, akár a háborúról, annak borzalmairól, az emberi gyengeségekről, árulásokról, de a hűségről, az áldozatvállalásról is. A véres, kegyetlen események nincsenek részletezve, de a gyermek érzi ezeknek a drámaiságát, súlyát. Benne van a kötetben IV. Károly király és felesége, Zita királyné végtelenül boldog házassága. A gyermek megsejti, hogy Isten nem elvesz a boldogságunkból; ha az Ő útján járunk, akkor elérhetjük a teljes boldogságot. Gyönyörűen van megfestve mind rajzban, mind szövegben az, ahogyan kibontakozik Károly és Zita szerelme és házassága. Hallunk egy olyan királykoronázásról, amelyen nincs díszbeszéd. A szolgák fölhozzák az ételt, de a király rögtön továbbküldi azt a kórházakba, a sebesült katonáknak.
A könyv segítségével megelevenedik előttünk az a szép és megrendítő pillanat, amikor a gyermek Batthyány-Stratmann László ott ül a haldokló édesanyja ágya mellett, és látja az orvost, aki azért van, hogy segítsen. A kisfiúban ekkor támad fel a vágy, hogy orvos legyen.
Hallunk Salkaházi Sáráról is, e történetben is sok mindenre rácsodálkozhat a gyerek. Kassán egy osztrák édesanya kislánya egy színmagyar, hazafias családba csöppen. Ennek a történetnek is megvan a fájdalmas része: a zsidók elleni, embertelen, sátáni terv, amely a teljes megsemmisítésüket tűzi ki célul. És milyen kevesen állnak melléjük, még a Szociális Testvérek Társaságán belül sem mindig egyértelmű, hogy végezheti-e Salkaházi Sára a veszélyes embermentő akciókat. Tragikus az elárulása is: magyar lány árulta el, magyar nyilasok hurcolták el és lőtték a Dunába.
Nem mindegy, hogy egy gyereknek milyen eszményképei vannak. Nem lehet egy gyereket úgy nekiindítani az életnek, hogy megveregetjük a vállát és azt mondjuk: megy ez neked, csak bátran vágjál bele! Ez nagyon kevés. Csak egy nálunk nagyobb remény, kincs lehet valóban előrevivő. Amit nem mi alkottunk, ami képes minket önmagunk fölé emelni, és képessé tesz bennünket arra, hogy nagylelkűek legyünk, bőkezűek. Egy ilyen kincs tud a gyereknek életre szóló lendületet adni. Ebben a két könyvben ez van elrejtve. Szívhez szóló üzenet – emelte ki Székely János, és felhívta a figyelmet Kállai Nagy Krisztina képeire is, melyek egyszerre derűsek, gyermeknek valók, de van bennük mélység, komolyság; üzenetek a szöveg mellett, tükrözik azt a valóságot, amelyről a szövegek szólnak.
A szombathelyi főpásztor a szülők egyik legnagyobb küldetésének nevezte, hogy ilyen lelket és szellemet gazdagító kincseket rejtsenek el gyermekeik szívébe. Emlékeztetett a bibliai Sámson történetére, arra, hogy születése előtt megjelent anyja előtt az angyal, és közölte vele, születendő gyermeke hatalmas erőt kap, hogy népét megszabadítsa a filiszteusoktól. Sámson édesanyja ezt elmesélte először a férjének, majd felcseperedő fiának. Ám az üzenet lényegét, hogy ő lesz népe szabadítója, elfelejtette megmondani. Így Sámson az erejét ostobaságokra fecsérelte, oroszlánokat tépett szét, városkaput vitt fel a szomszéd hegytetőre. Csak amikor már megvakították, és malomkövet kellett görgetnie, döbbent rá, hogy másképpen kellett volna élnie.
Székely János szerint nagyon sok mai gyermek élete hasonlít Sámsonéhoz. A Teremtő minden kisgyermekben kincseket rejt el, annyi szép tehetséget, lehetőséget, de sok gyerek soha nem tudja meg, hogy ezt a rengeteg kincset mire kapta.
Annyi mindenre megtanítjuk a gyerekeket, az angol nyelvre, az internethasználatra, de arra, hogy mit jelent embernek lenni, miért kell becsületesnek, nagylelkűnek lenni, hogyan kell a betegséggel, szenvedéssel, halállal szembenézni, hogyan lehet megőrizni a házasságot szépnek egy életen át, minderről nagyon sok gyerek szinte semmit nem hall, vagy csak túlságosan későn, amikor már millió sebet kapott az élettől, és szenvedélyek rabjává vált. A szülő egyik legnagyobb feladata, hogy meggyújtsa gyermeke szívébe a tüzet, hogy megsejtse, miért van a világon, merre kell mennie, hogyan tud önmagáról is megfeledkezve, ha kell, önmagát is feláldozva adni, alkotni, szeretni – fogalmazott a püspök.
Ezek a könyvek ezt sugározzák. Köszönet érte, hogy megalkották őket. Kívánom, hogy minél többen vegyék meg gyermekeiknek, unokáiknak, olyanfajta táplálékot adva ezzel számukra, mely által a szívük tágul, megtelik szeretettel, hitel, nagylelkűséggel – zárta ismertetését Székely János püspök.
A könyvbemutatón Gryllus Vilmos kétszeres Kossuth-díjas zenész, a Kaláka együttes egyik alapítója zsoltárokat énekelt, gitárkísérettel.
Szerző: Bodnár Dániel
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
