Jéghegy a víz alatt (Gavallér János verse)

Mióta rohanok vágyva,mezőn nyíló virágok illatára,álom-emlékcsodák mélyenelásott, temetett, feledett kertemcsend-nyugalmára….Felfalták ordas gyors eszmék,hegyről zúduló patak partján mindenkincsemet, minden kincsemet.Hordalék takarja aranyrögeimfénycsillogását.(…)………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..Gavallér JánosJéghegy a víz alatt Mióta rohanok vágyva,mezőn nyíló virágok illatára,álom-emlékcsodák mélyenelásott, temetett, feledett kertemcsend-nyugalmára.Felfalták ordas gyors eszmék,hegyről zúduló patak partján mindenkincsemet, minden kincsemet.Hordalék takarja aranyrögeimfénycsillogását.Mint a jéghegy a víz alatt,úsztam az időben, sehol-part,hogy kerestem kakukkolást,sohasem ébredtem fényes szép napra.Csak vitt, vitt az ár!Mit is ért a nagy rohanás?Nézek, de az ablakot bevakolták:Képzelet szárnya akaratnélkül galambdúc-szobák önkéntes hűkaloda rabja.Gyorsfutár az üzenettel,párafelhőkből sóhajt, megérkeztem.Csak az emlék, vágy-rohanás,küld, könnycseppeket,mezőn nyíló virágok illatára.2019.10.03.

Hírdetés


Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »