Jéggé fagyott grönlandi függetlenség

A lakosság zöme szakítana Koppenhágával, ám a dán támogatás pótolhatatlan.

Urnákhoz járultak Grönland lakói, hogy megválasszák az óriási kiterjedésű és gyéren lakott jégsziget következő parlamentjét. Mint mindig, most is megszólaltak a függetlenséget követelő hangok, de Grönland is olyan helyzetben van, mint sok más függő terület: nem biztos, hogy egyedül képes lenne megoldani a mindennapokat.

Aki Grönlandon nagyot álmodik, az Dániába megy egyetemre, dánul tanul, és előbb-utóbb Dániába is költözik, esetleg Kanadába, amely közelebb van földrajzilag, mint az anyaország, bár ez is viszonylagos az ottani óriási távolságok miatt. Grönland hivatalosan önkormányzattal bíró terület a dán korona alatt, amely teljes mértékben független Koppenhágától, annak csak a külügyeibe és védelempolitikájába van beleszólása.

Ez azonban szellemi szempontból mégis azt jelenti, hogy a grönlandiak függetlensége részleges, így a lakosság egy jelentős része nem is érzi megfelelőnek a dán gyámkodást. 1979-ben kapták meg az önrendelkezés első lépcsőfokát, majd 2008-ban népszavazáson döntött úgy a grönlandiak többsége, hogy saját kezébe veszi a jogalkotást, a parti őrséget, hivatalossá teszi a grönlandi nyelvet, így voltaképp Dánia szinte semmiben nem korlátozza, sőt ha akarja, ki is kiálthatja a függetlenséget.

A helyiek élvezik a külföldi látogatók hiányát Fotós: Reuters

Hírdetés

Csakhogy Dánia évente 3,5 mil­liárd koronát (kb. 147 milliárd forint) ad Grönlandnak, ami nem feltétlenül tesz jót a jégszigetnek. Az évente érkező hatalmas összeg azt eredményezi, hogy a grönlandiak nem harcolnak az önrendelkezésért, és nehezen engedik el Dánia kezét. Ezt Koppenhága is tudja, és ne feledjük, Grönland jelentős olaj- és gázlelőhelyek birtokosa, emellett straté­giai szempontból is fontos helyen fekszik, nem véletlenül épített ott bázisokat az USA a saját légiereje számára. Az említett összeg nagyjából a grönlandi költségvetés kétharmadát fedezi egy évben, így addig nem várható a függetlenség kikiáltása, amíg ezt a pénzt más forrásból nem tudják pótolni.

A felmérések szerint a Kim Kielsen kormányfő által vezetett, Siumut nevű szociáldemokrata párt, valamint a legfőbb ellenzéki erő, a baloldali Inuit Ataqatigiit nagyjából ugyanolyan népszerű. Valószínűleg ez a két párt fogja tovább vezetni az országot, esetleg maguk mellé véve a harmadik legnagyobb csoportosulást, a Demokra­terne nevű pártot.

A választásokat követően így kormányalakítási tárgyalások következhetnek, majd a grönlandi politikusok arra fogják kérni II. Margit dán királynőt, hogy engedélyezze a kormányalakítást. A csaknem 56 ezer fős lakosság többsége ezt felháborítónak tartja, de mivel élni akar, valószínűleg még sokáig nem tesz ellene semmit.

Ritka kincsek

Grönland hatalmas területén, a jégbe fagyva olyan kincseket lehetne találni, amelyek a modern ipar számára rendkívül fontosak. Az olaj mellett rubin, uránium, vasérc és arany is van a jégpáncél alatt, emellett olyan ritkaföldfémek, amelyek elengedhetetlenül fontosak a mobiltelefonok vagy a napkollektorok készítéséhez. Ezért bízik abban Grönland, hogy valaki – leginkább Kína – lehetőséget lát majd a befektetésben. Csakhogy a nagy áttörés egyelőre nem jött el, a lakosság pedig nem örülne annak, ha feltúrnák szeretett szigetüket. Bármilyen fejlesztés is történjen, az együtt jár a külföldi munkások érkezésével is, akiknek beilleszkedése nem biztos, hogy zökkenőmentes lesz. Grönland épp zord éghajlata miatt vált lakói számára paradicsomi szigetté, amelyet mindenki más messzire kerül.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »