Játék az adóval: hogyan változik az üzemanyagok jövedéki terhe?

Játék az adóval: hogyan változik az üzemanyagok jövedéki terhe?

Bár a napvilágra került tervekből nem derül ki, mit is ért pontosan a kormány olajáron, ősztől mégis ehhez kötnék az üzemanyagok jövedéki adóját. Ha olcsó lesz az olaj, az adóterhe megnő majd, amitől bevételnövekedésre számít a kabinet. A szakértők szerint ez az elképzelés átgondolatlan, a változtatásra vonatkozó törvénytervezet pedig kidolgozatlan. A hazai hajtóanyagáraknak hozzávetőleg a felét a közterhek teszik ki. Így akkor sem lenne olcsó a benzin és a gázolaj, ha magát az üzemanyagot ingyen adnák.

Éppen az ellenkezőjét valósítja meg a sokat hangoztatott rezsicsökkentésnek a kormány, ha ősztől a tervezett módon állítja be az üzemanyagok jövedéki adóját – állítják szakértők. Az új jövedéki szabályozás lényege ugyanis az lenne, hogy abban az esetben, ha a világpiacon egy bizonyos szint alá esik az olaj ára, idehaza megnő az üzemanyagokra rakódó jövedéki adó szintje. A Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt hét kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az új adótervezetet, amely szerint szeptember 1-jétől a Brent olaj hordónkénti árához kötnék a jövedéki adó mértékét. Abban az esetben, ha hordónként 40 dollár – egy másik változatban 50 dollár szerepel – alá kerülne az olaj ára, a gázolaj jelenlegi jövedéki adóját literenként 10, a benzinét 5 forinttal emelik. Ha ez a forgatókönyv megvalósul, egy liter gázolaj után 110,35 forint helyett 120,35 forint, egy liter benzin után pedig 120 forint helyett 125 forint jövedéki adót fizethetnek majd be a vásárlók az államkasszába.

Jelenleg az olajárak hordónként 45 dollár körüli áron mozognak, s az elkövetkező hónapokban nem is lehet arra számítani, hogy jelentős árnövekedés vagy -zuhanás következik be, hacsak nem történik valamilyen nem várt esemény a nemzetközi piacon – tudtuk meg az Erste Bank olajpiaci elemzőjétől. Pletser Tamás is úgy látja, hogy a jövedéki adót módosító törvényjavaslat némi pontosításra szorul. Nem tudni például, hogy az adóváltoztatás alapjául a rendelkezés által megjelölt ár az átlagárat, az azonnali piaci jegyzésárat vagy a határidős kereskedési árat jelenti-e, s a korrekció hetente, havonta vagy negyedévente történik-e majd meg. Ugyancsak kérdéses az is, hogy a minisztérium például a genovai vagy a rotterdami kikötői árakra gondol az ár meghatározásakor, és az sem világos, hogy miért a Brent olajfajta számít majd adókalkulációs alapnak, amikor Magyarországon szinte kizárólag az orosz Ural olajtípust használjuk.

Az elemző megjegyezte: ha már a kormányzat a hajtóanyagok jövedéki adójához nyúl, akkor érdemes lenne figyelembe vennie az Európai Unió azon törekvését, hogy a közterhet az adott üzemanyagfajta energiatartalmához igazodva állapítsák meg. A gázolaj ugyanis 17 százalékkal magasabb energiatartalmú hajtóanyag, mint a benzin. Így az uniós elképzelések szerint a dízelnek a mostani szabályozással ellentétben magasabb jövedéki adót kellene tartalmaznia, mint a motorbenzinnek.

A szaktárca azzal számol, hogy a jövedéki adó növelése a költségvetésnek mintegy 20 milliárd forint többletbevételt jelentene éves szinten. Ezt a pénzt elsősorban alsórendű utak felújítására fordítaná a kormány. Angyal József okleveles adószakértő úgy látja, a helyzet nem ennyire fekete-fehér. Úgy látja, a jövedéki adó módosításának ebben a formában nem sok haszna lenne, mi több, káros következményekkel is járhat ez a lépés. – Az intézkedés könnyen a törvényalkotói szándék – vagyis az adóbevétel-növelés – ellenkezőjét idézheti elő. Miután a tapasztalatok azt mutatják, az üzemanyagár emelkedése észrevehető mértékben visszafogja a fogyasztást, az adóemelés nem többletet, bevételkiesést jelentene a költségvetésnek – nyilatkozta lapunknak. A szakember szerint a napvilágra került jogszabálytervezet amúgy is hemzseg a szakmai hibáktól, és látszik, hogy az előterjesztés kapkodva, minden szakmai előkészítés nélkül készült.

Angyal József arra is felhívta a figyelmet, hogy az autósok zsebét nemcsak a jövedéki adó emelése terheli majd, hanem az arra rakódó 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) növekménye is. Magasabb jövedéki adó esetén ugyanis nagyobb az áfa összege is.

Jelenleg a benzin árának 51 százalékát, a gázolaj árának pedig 48 százalékát az adók teszik ki. Ez részben annak a következménye, hogy az állam az adót is megadóztatja, miután a jövedékiadó-tartamra is ráterheli a forgalmi adót. Emellett a fogyasztói árban lévő nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrés szintén adózik. Emiatt akkor is sokba kerülne az üzemanyag a kutaknál, ha magát a benzint és a gázolajat ingyen adnák. Ebben az esetben a kutakon a benzinért literenként még mindig 152 forintot, gázolajért pedig csaknem 140 forintot kellene fizetni átlagosan.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »