Jár a piros pont az olimpiai helyszínek tervezőinek

Jár a piros pont az olimpiai helyszínek tervezőinek

Nemcsak arra kell gondolniuk egy olimpia szervezőinek, hogy mi lesz a játékok alatt, hanem arra is, mi lesz, ha vége az őrületnek. Fontos tehát a környezettudatos gondolkodás, olyan helyszínek megalkotása, amelyeket újra a lakosság szolgálatába tudnak állítani.

A TELJES MAGYAR RIÓI PROGRAM – KATTINTSON!

Az olimpiai és paralimpiai játékok végeztével lezárul egy rövid, de annál tömörebb fejezet Rio de Janeiro életében. A hetekig egy felbolydult méhkasra hasonlító helyszínek egy csapásra kiürülnek.

Nem árt, ha a XXXI. Olimpiai Játékokra megálmodott és felépített épületeket újra használatba tudják állítani. Átgondolatlan tervezésre az ötkarikás játékok történetében már sokszor volt példa. A Pekingi Nemzeti Stadion, azaz a Madárfészek alapvetően építészeti remekmű, de a 2008-as játékok vége óta üresen áll, és csak emészti a pénzt, éves fenntartási költsége ugyanis 11 millió dollár. Az athéni olimpiára felhúzott épületek is csak arra szolgálnak példaként, hogy a befektetett pénzt hatékonyabban is el lehetett volna költeni.

Az újrahasznosítás és a gondos tervezés tehát kiemelt szempont volt Rióban. A brazil nagyváros polgármestere, Eduardo Paes által csak nomád építészetként jellemzett felfogás lényege olyan épületek létrehozása, melyek később átalakíthatók, ezáltal szolgálva a fenntarthatóságot.

A Jövő Arénája (Arena do Futuro), amely a kézilabda helyszíneként szolgált, többfunkciós épület. A szerkezet darabjaiból – amelyeket Lego módjára lehet szét- és összeszerelni – négy állami iskolát építenek fel, ezek egyenként ötszáz gyerek tanítását teszik lehetővé.

Fotó: Yasuyoshi Chiba / Europress/AFP

Az Olimpiai Uszodából, amely szintén ideiglenes helyszín volt, két közösségi használatú uszodát hoznak létre.

Fotó: Yasuyoshi Chiba / Europress/AFP

A 300 hektáros Olimpiai Parkból közösségi park, a médiaközpontból pedig kollégium lesz.

A korábbiakból tanulva már a londoni olimpián is igyekeztek odafigyelni arra, hogy olyan épületek készüljenek, amelyek a későbbiekben is felhasználhatók. Az olimpiai faluban található 2800 lakást állami lakásokká alakították át, és értékesítették. Az Olimpiai Stadion 80 000 fős befogadóképessége 25 000 fősre csökkent úgy, hogy az elbontott felső szekciót máshol újrahasznosították.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »