Japán professzor Budapesten: itt az ideje, hogy Európa és Japán szorosabban együttműködjön

Japán professzor Budapesten: itt az ideje, hogy Európa és Japán szorosabban együttműködjön

Hirosze Joko rámutatott: míg Oroszország és Kína is próbálja megerősíteni befolyását Eurázsiában, elsősorban az orosz Eurázsiai Gazdasági Unió és a kínai Egy övezet, egy út stratégia révén, addig a térségnek többek között meg kell küzdenie az ukrán válsággal, az instabil közel-keleti helyzettel, az amerikai Trump-jelenséggel, a bevándorlással és a populizmussal is.

A professzor szerint ilyen bizonytalan helyzetben ideje, hogy Európa és Ázsia – de különösen Európa és Japán – szorosabban együttműködjön. Erre alkalmas lehet az európai „Stratégia Európa és Ázsia Összekötésére”, illetve a japán „Szabad és Nyitott Indiai–csendes-óceáni Térség” stratégiák összehangolása. Bár Európa és Japán 2018-ban stratégiai partnerségi megállapodást kötött, Hirosze Joko úgy látja: a kapcsolatokat tovább kell mélyíteni.

Japán számára kardinális, irányadó hivatkozási alap a „Szabad és Nyitott Indiai–csendes-óceáni Térség” (FOIP) stratégia. A japánok deklarált célja, hogy Ázsia, a Közel-Kelet és Afrika szabadkereskedelmi, illetve infrastrukturális beruházási összeköttetéseit előmozdítsa.

A FOIP-nek három pillére van: a jogállamiság, a szabadkereskedelem, a hajózás szabadságának képviselete, a gazdasági kapcsolatot maximalizálása, illetve a béke és a stabilitás iránti elkötelezettség.

Utóbbihoz Hirosze Joko kifejtette, Japán értékalapú diplomáciát folytat, amely öt alaptételhez ragaszkodik: demokrácia, szabadság, emberi jogok, jogállamiság, piacgazdaság. Fő céljai, Japán diplomáciai horizontjának bővítése, a gazdasági fejlődés és a demokratikus folyamatok támogatása.

Japán professzorok Budapesten

Hírdetés

Tavaly júniusban Szahasi Rjo professzor, a Kanagawa Egyetem Ázsiai Tanulmányok Központjának igazgatója tartott előadást Budapesten. Elemezte a Szingapúrba tervezett Trump-Kim csúcstalálkozó kilátásait és körülményeit, de ő is szót ejtett Japán Szabad és Nyitott Indo-Csendes-Óceán stratégiájáról. 2017 novemberében szintén Budapestre látogatott Cugami Tosija, Japán egyik legismertebb Kína-kutató közgazdásza. A kínai gazdaság fejlődésének ingatag alapjairól és rizikóiról beszélt, illetve arról, hogy más országoknak hogyan célszerű együttműködniük „a gazdasági óriás” Kínával.

Az EU, a V4-es és Magyarország is érdekelt a jó kapcsolatokban

Hirosze Joko az Európai Unió és Japán együttműködésének előnyeiről elmondta: a felek olyan közös értékeket vallanak és célokat követnek, mint a jogállamiság, a szabadság, továbbá a fenntartható fejlődés. A professzor szerint az együttműködés segíthet, hogy Eurázsia instabil országaiban szabadság, demokrácia és stabilitás legyen.

Felidézte, hogy Japán és Magyarország 2019-ben ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulóját: a két ország stratégiai partnerek, sok közös értéket vallanak, valamint több területen is együttműködnek. Különösen az üzleti szférában erősek a kapcsolatok, a magyar üzleti közösség nagyra értékeli a japán befektetéseket.

A Japán-EU együttműködés is előnyöket biztosít azoknak a magyar cégeknek, amelyek készek üzletelni Japánban. Hirosze Joko arra is felhívta a figyelmet, hogy a visegrádi országok (V4) és Japán együttműködése szintán újabb dimenziókat ad a kétoldalú kapcsolatoknak. Kitért rá, hogy a 2013-as Japán-V4-csúcson megerősítették a visegrádi országokkal való partnerséget olyan regionális kérdésekben is, mint a demokratizáció, a biztonság, a gazdaság, a tudomány, a technológia, az innováció. Ezek mellett közös kutatási programokban egyeztek meg, de a turizmus is a kapcsolatok fókuszába került.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »