Japán az USA mellett védené Tajvant – Kína tiltakozik

Bekérette a kínai külügyminisztérium Japán Pekingben akkreditált nagykövetét, miután Abe Sindzó volt japán miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Japán és az Egyesült Államok nem nézné tétlenül, ha Tajvant támadás érné.

Hírdetés

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában csütörtökön megjelent beszámoló szerint Hua Csun-jing külügyminiszteri asszisztens szerda este határozott tiltakozását fejezte ki a japán nagykövetnek. Hua “rendkívül helytelennek” nevezte Abe kijelentéseit, amelyek szerinte a két ország közötti kapcsolatok alapvető normáinak megsértését jelentik.
   
A volt japán kormányfő a tajvani Nemzeti Politikakutató Intézet nevű agytröszt szerdai eseményén, videókapcsolaton keresztül megtartott beszédében úgy fogalmazott: “egy tajvani vészhelyzet egyben japán vészhelyzet is, ezért vészhelyzetnek számít a japán-amerikai szövetség számára is”. Abe továbbá figyelmeztette Pekinget, és különösképpen Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy “ne legyenek téves elképzelései” a helyzettel kapcsolatban.
   
A kínai külügyminiszteri asszisztens kijelentette: Japánnak nincs joga felelőtlen megjegyzéseket tenni Tajvannal kapcsolatban, tekintettel Japán Kínával szembeni agressziójának történetére. “Kína arra szólítja fel Japánt, hogy gondolkodjon el a történelmen, és tanuljon belőle, ne tegyen kárt Kína szuverenitásában semmilyen módon, és ne küldjön hibás jeleket a tajvani függetlenségi erőknek” – fogalmazott Hua Csun-jing.
   
A SCMP rámutatott: bár Abe tavaly leköszönt a miniszterelnöki posztról, az országot kormányzó Liberális Demokrata Párt legnagyobb frakciójának vezetőjeként továbbra is jelentős befolyással bír.
   
Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az “egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »