Jana Bialová – Titokzatos kapuk

Jana Bialová  – Titokzatos kapuk

A Nógrádi Múzeum és Galéria Titokzatos kapuk címmel Jana Bialová alkotásaiból rendezett kiállítást május 7. és július 17. között a képzőművésznő jubileumi évfordulója alkalmából. A kiállítás kurátora Németh Bozó Andrea, a Nógrádi Múzeum és Galéria munkatársa.

Jana Bialová akadémiai festő, grafikus, könyvillusztrátor a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult grafika és könyvillusztráció szakon, Dušan Kállay műtermében. Losoncon él, rajztanárként a füleki művészeti alapiskolában tevékenykedik.

Művészetének fő vonalát a festészet alkotja, képi világa valójában a 20. századi szlovák grafika és könyvillusztráció nagyjainak, Albín Brunovskýnak és Dušan Kállaynak szürrealisztikus fantáziavilágában gyökerezik. Rajtuk kívül nagy hatással vol rá a modernista festő, Marc Chagall varázslatos világa.

Ez a sokak által csodált, mások által túlhaladottnak tartott mesevilág Bialová kezei alatt nem rekedt meg a vizuális klisék mechanikus és tartalmatlan ismételgetésénél, ellenkezőleg, képeit saját női lelkének világán keresztül hívja életre, amelyben a szereplők, részletek, gondolatok és érzések vizuálisan és tartalmilag is szerves egységet képeznek.

Mindezt úgy valósítja meg, hogy nincs szüksége hozzá modern technikai eszközökre, vagy a képekbe belekomponált olyan elemekre, amiktől alkotójuk kortárs művésznek érezheti magát. Önnön bevallása szerint nem lehet trendi művész, mivel akkor saját magát kellene megtagadnia, s ezzel egyetemben feladnia az alkotásból származó őszinte örömét.

Hírdetés

Jana Bialová képei titokzatos mesevilágukkal már első ránézésre is képesek megragadni. A képeken különös emberi és állati figurák, fantasztikus lények bukkannak fel, melyek olykor kihívóan, olykor titokzatosan néznek ránk. Érzelmeket, érzéseket és gondolatokat hívnak elő belőlünk, emberi tulajdonságok és jellemek hordozói.

Festményeinek szürrealitása abban rejlik, hogy bár a külső valóság elemei jelennek meg rajtuk, azonban felrúgnak minden logikai összefüggést és fizikai törvényszerűséget: az alakok és a tárgyak megváltoztatják megszokott arányaikat, lebegnek, furcsa asszociációkat hoznak létre, azaz egy földöntúli valóság törvényszerűségeinek engedelmeskedve élik sajátságos életeiket egy időtlen térben. Nemcsak alakjukat és méreteiket változtathatják meg, hanem emberből állatba, állatból emberbe alakulnak – az állatalakok szintén emberi tulajdonságok hordozói. 

Jana Bialová alkotásai utat nyitnak más világok felé – a fantáziavilág, de az alkotásaiban megtestesült emlékek révén a múlt világa felé is. Rajtuk keresztül titokzatos, eddig alig sejtett kapuk nyílnak az emberi lélek legmélyén. 

Festészete és pedagógusi elfoglaltsága mellett alkotónk egyéb kreatív tevékenységeknek is hódol. A textiltervezést, régi ruhák átformálását és textilékszerek készítését már kisgyermek kora óta műveli. Alkotóművészetének ezt a vonalát önfejlesztéssel alakította ki, de a professzionális festészethez hasonlóan a textiltervezés is élete fontos része lett. De nem csak készítője ruháinak és ékszereinek, hanem viselőjük is – számára ezek nem pusztán az önkifejezés eszközei, hanem olyan tárgyak, amelyek kellemes múltbéli emlékek hordozói. Az anyaghasználat,  a ruhák és ékszerek jellegében is tetten érhető az a vizuális nyelvezet és ízlésvilág, amely egész művészetét jellemzi. Ezek a tárgyak mintha éppenséggel képeiből lépnének elő tárgyiasult formában.

Jana Bialová a füleki diákszínjátszók, az Apropó és Zsibongó Kisszínpad állandó díszlet-és jelmeztervezője. 

A kiállítást a Besztercebányai Megyei Önkormányzat és  a CSEMADOK Füleki Alapszervezete támogatta anyagilag.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »