Alkotói nyugalom, festői környezet, 12 fiatal festőművész, félszáz alkotás – augusztus 25-e és szeptember 3-a között szervezték meg az első Art Limes Szimpóziumot Izsán. A Komáromi járásban, a Duna bal partján fekvő település a Római Birodalom egykori határvonalán terül el (római kori öröksége az UNESCO oltalma alatt áll) – innen eredt a művészeti alkotótábor meghatározott témája is, a határvonal.
„Nem a római korra utaló konkrét festészeti elgondolásokat, hanem a határvonal, a limes tágabb értelmezését vártuk az alkotóktól, de természetesen szabad elgondolás alapján is születtek művek” ̶ fogalmazott Miglinczi Éva művészetmenedzser a tábor szervezői nevében.
A főszervező, azaz a Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület (FEMSZE) a Palatinus Polgári Társulással közösen, illetve Izsa Önkormányzatával együttműködve szervezték meg a képzőművészeti projektet, mely pályázati támogatásból, a Magyar Művészeti Akadémia, a NEA, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és több magyarországi szponzor bevonásának köszönhetően valósult meg.
A Vajdaságból, Felvidékről, Magyarországról és Finnországból érkező művészeknek az egyágyas szoba-fürdőszoba szálláslehetőség megteremtette a privát szférát, ám e mellett a közös terekben is lehetőség volt az elmélyült beszélgetésekre, a műhelymunkákra. A szervezők biztosították az alkotáshoz szükséges eszközöket: vásznat, megfelelő papírt, festőállványokat, olajfestéket, akrilt, pasztellt is. A szimpózium ideje alatti pasztell-használat megteremtése tudatos elgondolás, ugyanis a Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület újabb nagy projektje a 2023 tavaszán megrendezendő VI. Nemzetközi Pasztell Triennálé lesz.
A kreatív alkotói folyamatokhoz elengedhetetlen a szellemi, lelki táplálék: a tábor ideje alatt az esténkénti összművészeti (irodalom, zene és helytörténet) események, látogatás Izsa testvértelepülésére, Almásfüzitőre, ahol megtekintették az Azaum Római Tábort, tárlatvezetésen vettek részt az izsai Múzeumban, a fiatalok megnézték a komáromi Csillagerődben a görög-római és reneszánsz szobormásolatok kiállítását, workshop keretében megismerkedhettek a távol-keleti eredetű, viaszt alkalmazó textilfestési eljárással, de elmaradhatatlanok voltak a közös dunai naplementés beszélgetések is. Cserébe minden alkotótól egy-egy mű maradt az egyesület gyűjteményében, melyeket utaztatni szeretnének, és már most van két kiállításra, Tatabányára és Almásfüzitőre meghívásuk, de az egyesület munkáját szervezők szándéka az alkotások minél több helyütt való bemutatása. A szimpóziumon készült alkotásokat, munkafolyamatokat katalógus formában is megőrzik.
A szimpózium művészeti vezetőjének, Miglinczi Évának koncepciója, hogy különböző stílusban alkotó hivatásos, fiatal festőművészek mellett az egyesület néhány tagja is részt vegyen a munkában. Gaál József Munkácsy Mihály-díjas festőművész, művészeti író, a MKE festő tanszak egyetemi docense javaslatára két egészen fiatal művész érkezett Izsára. A művészetmenedzser szerint remek alkalom nyílt arra, hogy a magyar fiatalok megismerhessék egymást, hiszen „baráti és szakmai téren is többletet nyújthat egy ilyen alkotói közeg”. Mint mondta, minden pályán nehéz a kezdet, de a képzőművészetin különösen, hiszen a fiataloknak rendkívül nehéz bekerülni a köztudatba.
A Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület egyik fontos feladatának a fiatal képzőművészek menedzselését tartja, s azt, hogy a már elindított, szakmai körökben elismert projektek szervezését a későbbiekben szintén a fiatal alkotók kezébe adják.
Király György Barcsay-díjas festőművész, a Szolnoki Művésztelep ösztöndíjasa arról beszélt, az alkotás magányos műfaj, hiszen mindenki önmagában alkot. A szimpóziumok előnye éppen abban áll, hogy a művészek kimozdulnak a saját közegükből, más impulzusok érik őket; megismerik az adott környezetet, a hozzá tartozó alkotókat és emellett alkotnak. Ehhez kapcsolódóan Miglinczi Éva megemlítette, a szimpóziumon befogadott élmények hosszú távú alkotói folyamat részei lehetnek, nem feltétlenül a mostani munkákban jelennek meg.
Az alkotókkal való beszélgetéseink során szóba került az is, hogy legalább kétfajta alkotói típus van: van, aki hozza a „feladatát” és a környezet szellemileg adódik hozzá, és van olyan, aki formailag is beemeli a helyi motívumokat. „A Duna nekünk itt központi motívum lett, kivétel nélkül mindenki kötődik ehhez a víztömeghez” – jegyezte meg Király György.
Nagy Judit zománc-és festőművész szerint szerencsés összetételű volt az első izsai művésztelep, az Art Limes Szimpózium. „Valóban feltöltőerővel bír, hogy ki honnan jön, hogyan áll művészetileg, mi mozgatja, merre járt ösztöndíjainak köszönhetően, hol és mit profitált ezekből. Színes, szép, tartalmas beszélgetéseink voltak a Duna-parton” – erősítette meg. „Amellett, hogy önfeledt szórakozás is tud lenni, mindig van egy szép vonulata emberileg: hogyan kapcsolódunk egymáshoz és abból hogyan kapcsolódunk vissza a félbehagyott alkotásunkhoz, amely így csiszolhatja a saját művészetünk definiálását is” – fogalmazta meg.
A szimpózium ötletgazdája, Miglinczi Éva az egyesület munkájáról elmondta, a FEMSZE a híd szerepét tölti be a Magyarországtól elragadott területeken élő magyar képzőművészek között. Korábbi művészeti projektjeik, a Két határon túl, a Határtalan Képzőművészet című, a felvidéki és vajdasági alkotókat három ország galériáiban bemutatott kiállítássorozat és a Felvidéki Szépművészeti Biennálé elindításakor is a képzőművészeti HÍD megvalósítása volt, van és lesz a fő feladata a FEMSZE-nek, s ezt a híd-szerepet igyekeznek megvalósítani az egyesület kiadásában megjelenő Atelier művészeti folyóiratban is.
„Az alkotói folyamatok megvalósításához a környezet adott volt. Domin István polgármesterrel történő szakmai egyeztetések nyomán Izsa befogadott minket” – mondta, miközben hozzátette, az izsai római kori múzeum udvarán, a Litomericzky Nándor építész tervei alapján kialakított iparművészeti műhelyekben kényelmes, zavartalan munkára nyílt lehetősége a résztvevőknek.
Az első Art Limes Szimpózium résztvevői: Csatlós Astrid, Kiss Barnabás, Király György, Lőwenberger Patrik, Méry Beáta, Nagy Judit, Sárkány Balázs, Skublics Ádám, Szűcs Gábor, Maria B. Raunio és Végh Éva. A szimpózium festészeti műfajban szerveződött, a tizenkét (vajdasági, felvidéki, magyarországi és finn-magyar) alkotó mellett Dénes Éva művészettörténész is részt vett a munkafolyamatokban. A szervezők külön hangsúlyt fektettek arra, hogy helyi, felvidéki vállalkozókat bízzanak meg a szimpózium működtetésével kapcsolatosan. Emellett a Kernstok Károly Művészeti Alapítványnak és a Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesületnek köszönhetően képzőművészeti kiadványokkal gyarapodott az izsai Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum könyvtára.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
