Ízletes kis csodák

A Pereden élő Horváth Barbara nem cukrásznak tanult. A gimnázium után Pozsonyban járt főiskolára, ahol először menedzsment szakon tanult, majd könyvelést végzett. A sütés azonban mindig is az egyik kedvenc időtöltése volt, és egyre jobban vonzották a különleges sütemények. Kísérletező kedvű embernek tartja magát, ezért is kezdett el macaronokat sütni.

Hol találkoztál először ezzel a süteménnyel?

Több országban volt lehetőségem megkóstolni, például Olaszországban. Hat éve, amikor elkezdtem kísérletezni vele, nálunk még nem lehetett kapni. Talán éppen ezért akartam rájönni, hogyan kell igazán ízletesre csinálni. Nagyon megtetszett a kinézete, hogy vidám és színes, ezért gondoltam, megsütöm magamnak.

Hogyan sikerült?

Hát, rémes lett, de hajtott a vágy, hogy tökéletesítsem. Elkészítettem újra meg újra. Megszámlálhatatlan alkalommal nem sikerült. Aztán másfél éve elvégeztem egy szlovák cukrász tanfolyamát. Ő nagyon szép macaronokat süt, és az ő lépései alapján végre nekem is sikerültek. Végre olyanok voltak, amilyeneket elképzeltem és ez hatalmas ösztönzést adott.

Mikor kezdtél mások számára is sütni?

Egy éve kezdtem úgymond nagyban sütni, azóta megrendelésre, mások számára is készítek macaronokat.

Már korábban is lett volna rá lehetőség, hogy rendeléseket fogadjak, de nem mertem, mivel ez olyan desszert, amelynél nem csak az számít, hogy milyen az íze. Tökéletesnek kell lennie kinézetre is. Ha pedig nem tökéletes, én nem adom ki a kezemből.

Most egyelőre erre specializálódtam, de a családomnak tortát is sütök, ezzel is szeretek kísérletezni. A Pavlova torta az egyik kedvencem. Meg kell hozzá találni a jó receptet, és kell hozzá egy kis kézügyesség is, akárcsak a macaronok esetében. Egyébként nagyon tetszenek a kis francia sütemények is, idővel azok készítését is szeretném elsajátítani.

Milyen alkalmakra kérnek ilyen süteményt az emberek?

Hírdetés

Többnyire ajándékba viszik. Babaváró buliba, születésnapi ajándékként és természetesen esküvőre is. De az ünnepek környékén is népszerű, például karácsonykor.

Akár az ünnepi asztalra, akár az ajándék mellé. Idén viszont volt, aki már most rákérdezett, hogy Mikulásra sütök-e majd macaronokat. A gyerekek örülnek neki a legjobban. De vannak különleges kérések is, például speciálisan díszített, vagy a felirattal ellátott macaronok. Úgy gondolom, hogy egy ilyen szép desszert sokkal különlegesebb ajándék, mint mondjuk egy tábla csoki, vagy egy tálca hagyományos sütemény. Nagy élmény volt számomra az is, amikor lehetőségem volt több esküvőn egy nagyon tehetséges virágkötővel együtt dolgozni, akivel gyönyörű macarontornyokat készítettünk virágdíszítéssel, így még kreatívabb formájukat mutattuk meg a desszerteknek.

Milyen ízek vagy fajták a legnépszerűbbek?

Nagyon menő a csokis, de a málnás, a vaníliás, a pisztáciás, a kókuszos és a karamellás is kapós. Mindegyiknek az alapja fehér vagy étcsokoládé. Többnyire belgát használok, mert nagyon fontos, hogy milyen az alapanyag. Ez az ízükön és a kinézetükön is érződik. Először ganache-t készítek, ami egy sűrűbb csokikrém, ehhez keverem a különböző ízeket. Például a málnát. Kicsit megfőzöm, átszűröm. De a többi íz eldolgozása is hasonló folyamat. Jelenleg a csokoládé-nutella töltelék a legkapósabb nálam.

Nyáron próbálkoztam levendulával is, az elég megosztó lett. Volt, aki imádta, de olyan is, akinek egyáltalán nem ízlett. Ez különleges íz, amit nem mindenki szeret.

Amennyire én tudom, macaront sütni nem egyszerű, sokan fel is adják gyorsan. Számodra mi volt benne a legnagyobb nehézség?

Talán a tészta kikeverése. Ez a krém olyan trükkös, hogy ha túlkeverem, csúnya lesz a tészta, ha nem keverem meg eléggé, akkor meg túl magas. Eleinte ezt rontottam el a legtöbbször. Hiába mértem ki tökéletesen az alapanyagokat, vertem fel jól a tojásfehérjét, jól leszitáltam a mandulalisztet, az eldolgozásba belebuktam. Sok buktatója van egyébként. Én az olasz módszer szerint készítem, tehát cukorszirupot készítek hozzá. Itt is nagyon kell figyelni, és még azután is, hogy betettük a sütőbe. Ha elkezdek macaront készíteni, akkor biztos, hogy minimum négy órát fogok állni a konyhában, miközben egy percre sem ülhetek le, mert állandóan csinálni kell valamit körülötte.

Mit adott neked ez a mesterség?

Azt, hogy ne adjam fel. Ha valaki nagyon akarja, előbb-utóbb eléri a célját. Az én esetemben ez a szép macaron sütése volt. Ha egy tortát sütsz, azt egyszer-kétszer elrontod, de aztán sikerül. Ezt viszont nagyon sok helyen el lehet rontani, sokan néhány alkalom után feladják. Itt komolyan kell venni minden lépést.

Számomra nemcsak a sütés az élmény, hanem a desszertek fotózása is. Annyira mutatósak, hogy élmény róluk fényképeket készíteni. S természetesen szeretem megmutatni őket.

Azért a visszajelzések is sokat számítanak, amikor például valaki megkóstolja a süteményeimet, és ír egy üzenetet, hogy finomak voltak.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/43. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »