Itthon maradtunk, de otthonunk az nincs! Magyarországon milliókat gyötörnek lakhatási gondok

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – jegyezte fel Tamási Áron a szállóigévé lett mondatot az Ábel Amerikában című regényében. Magyarországon milliókat érintenek súlyos lakhatási problémák – olvasható a Habitat for Humanity Magyarország a héten bemutatott lakhatási szegénységről szóló 2015-ös jelentésében.

Nem csupán arról van szó, hogy harmincezren élnek hajléktalanként, hanem arról is, hogy a lakosság 40%-a túlzsúfolt lakásokban él. A gyermekek csaknem harmadának penészes, nedves, egészségtelen az otthona és több mint kilencvenezer gyermek nő fel fürdőszoba, WC nélkül. Száznegyvenezer háztartás nem tudja fizetni jelzáloghitelének törlesztőrészleteit, több százezer család a rezsiköltségeit. Háromszázezren élnek leromlott állapotú, elszigetelt településrészeken.

A jelentésről szóló közlemény szerint az egyik legnagyobb tömeget érintő probléma továbbra is a lakhatás megfizethetősége, ami erősen romlott miközben a központi lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás megszűnt. A nagyon szigorú feltételekkel bevezetett magáncsődöt egyelőre néhány száz háztartás próbálta igénybe venni, a Nemzeti Eszközkezelő programjának bővítése ugyan újabb családok számára jelenthet – legalább egy időre – megoldást, ám a bővítés mértéke lényegesen elmarad a segítségre szorulók számától. A családi otthonteremtési kedvezményhez (CSOK-hoz) a rossz anyagi helyzetű háztartások sokkal kisebb eséllyel férnek hozzá. A tanulmány azt írja, hogy a támogatási rendszer ronthat is a helyzeten, mert arra ösztönzi a támogatásokhoz hozzáférő, ám kedvezőtlenebb jövedelmi helyzetű, lakhatási gondokkal küzdő családokat, hogy az ország gazdaságilag hátrányos helyzetű területein, településein vásároljanak vagy építsenek lakást. Ezzel romolhat a munkalehetőségekhez, minőségi oktatáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférésük lehetősége.

Koltai Luca, a Habitat megbízott igazgatója  hangsúlyozta, hogy különösen fontos lenne, hogy az állami költségvetésből a lakhatási szegénységben élőknek nyújtsunk reményt. Például megfelelő bérlakások biztosítása, vagy lakásfenntartási támogatás, adósságkezelés révén.

Fényt az alagút végére, bérlakásprogramot!

A bérlakásépítést egyébként a legnagyobb ellenzéki párt a Jobbik és a másik XXI. századi párt, az LMP is szorgalmazza, miközben a Fidesz szerint “a szociális alapú bérlakások tömeges építésének ötlete kifejezetten kockázatos és nem időszerű a hazánkat és Európát érintő rendkívüli mértékű népvándorlás közepette.” Túl azon, hogy a habonyi mintára épített kommunikációs panel ezzel akaratlanul is elismeri, hogy a kormánypárt belenyugszik a Magyarországra irányuló bevándorlásba egyúttal a felperzselt föld taktikájára hasonlít. Hiszen ezzel az erővel azt is lehet mondani, hogy ne legyen megfizethető és minőségi közösségi közlekedés, egészségügy vagy oktatás sem. Magyarországon azonban egyelőre magyarok milliói maradtak itthon, talán ezek az emberek megérdemlik azt is, hogy a saját hazájukban ne fenyegesse őket a hajléktalanság vagy legalábbis az otthontalanság.

 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »