Itáliai mintára került megrendezésre az első magyarországi lottósorsolás

Itáliai mintára került megrendezésre az első magyarországi lottósorsolás

Magyarországon 1762. március 26-án császári pátens honosította meg a genovai lottót. Budán 1770. szeptember 2-án rendezték az első lottósorsolást. Az akkor lutrinak nevezett játékon 90 szám közül öt nyerőszámot sorsoltak.

A biztos bevételi forrásra minden uralkodó igyekezett rátenni a kezét, sőt még az amerikai kongresszus is engedélyezte a lottót 1776-ban a függetlenségi harc támogatására. A Habsburg birodalom osztrák és cseh tartományaiban 1751-ben császári pátens honosította meg és nyilvánította állami monopóliummá a lottójátékot.

A magyar területekre érvényes pátens 1762. március 26-án kelt, a koncessziót Ottavio Cataldi olasz vállalkozó kapta meg. A genovai lottó Magyarországon is kincstári monopólium volt, de a kincstár a játék rendezésének jogát bérbe adta.

Hírdetés

Budán 1770. szeptember 2-án a Felső piac téren (a mai Batthyány téren), az akkori jövedéki épületben került sor az első budai lottósorsolásra. Az akkor lutrinak nevezett játékon is 90 szám közül öt nyerőszámot sorsoltak.

II. József 1787-ben megszüntette a koncessziós rendszert, s a lottójáték szervezése állami kézbe került. A kiegyezés után, 1868-ban a lottó hazai kézbe került, a Magyar Királyi Lottóigazgatóság évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárat.

A lottónak azonban komoly ellentábora volt, ezért 1895-ben megszüntették, helyére az osztálysorsjáték lépett. A lottó csak több mint hat évtized után, 1957. március 7-én indult újra. 1991-ben vezették be a teljes halmozódást, azaz ha nem volt telitalálatos szelvény, annak nyereményalapja a következő sorsolás telitalálatos nyereményalapját növelte.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »